Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5. A mondat szintagmatikus szerkezete Kapcsolatok a mondat szavai között - a szavak kapcsolatban vannak egymással: ragok, jelek, szórendi kötöttség révén A mondat szintjei - alany–állítmány (predikatív szerkezet) - a közvetlenül hozzá tartozó bővítmények - alsóbb szintek: csak egy-egy mondatrészt bővítnek A mondat szinteződése és a szórend - az első és második szinten álló mondatrészek a jelző kivételével szabad szórendűek - az alsóbb szinteken kötöttebb a szórend - csak az általuk bővített mondatrésszel együtt mozdulhatnak el A szintagmák fajtái - szintagma: egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolata - háromféle viszony: - hozzárendelő (alany–állítmány) - mindegyik feltételezi a másikat, kettő együtt a mondat szerkezeti magja - alárendelő (tárgyas, határozós, jelzős) - van alaptag, ezt bővíti, árnyalja a meghatározó tag - az alaptag egy szinttel feljebb van, a meghatározó tagról nevezzük el - mellérendelő (halmozott mondatrészek) - semleges viszony (közös alaptaghoz tartozó különböző bővítmények) - álszintagma: névelős, névutós, igekötős, létigés kapcsolat - alakilag közelebb áll a szintagmához - nyelvtani szerepe szerint a toldalékos szavakhoz vannak közelebb: ház mellett – háznál - állandósult szókapcsolatok: - már szó értékű nyelvi elemek - pl. részt vesz, perbe fog Aktuális tagolás - mondatok egyes részeinek a közlésfolyamatban betöltött szerepe szerinti bontása - réma: egy új közléselemmel viszi előre a közlésfolyamatot - téma: ismert elem, az összefüggés biztosításához szükséges - pl. névmás, személyrag, stb.