Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. Az ókori Hellász A. Mutassa be a démosz és az arisztokrácia küzdelmének fő állomásait, eredményeit az ókori Athénban az ie 8-5. században! Előzmények - Archaikus kor - Athénban megnő az iparos-kereskedő réteg jelentősége - születési arisztokrácia birtokolja a földet és az előjogokat - arisztokrácia: gazdag földtulajdonosok - ellenük küzd a démosz, a köznép, amely nagyrészt iparosokból és kereskedőkből áll - a démosz mellé áll a nagybirtok által szorongatott parasztság - Nagy görög gyarmatosítás - ie 750 körül a görögség szétrajzik a Földközi-tenger partvidékén - megváltozott gazdaság ellenére a politikai hatalom a földbirtokos arisztokráciánál marad - A királyság kora - a mükénei kor végén Attikában megjelennek a iónok - Thészeusz (mondabeli király) Attikát egyesíti, a lakosságot 3 részre osztja - eupatridák (előkelők), georgoszok (földművelők), démiurgoszok (mesteremberek) - Arisztokratikus köztársaság – a királyság intézménye beszűkül - a kormányzást egy, majd 3 arisztokrata képviselő (arkhón) veszi át - a VII. században megjelenik a vert pénz – nem csak a föld a vagyon - kereskedők, iparosok súlya megnő, kisbirtokos parasztok eladósodnak A küzdelem fontosabb állomásai - Drakón törvényei (ie 621) - az első írásos törvények, mindenkire érvényesek, igen szigorúak - vérbosszú eltörlése, megtorlás a polisz közösségének joga - politikai jogok vagyonhoz kötöttek - Szolón reformjai (ie 594) - teherlerázás (szeiszaktheia) – adósrabszolgaság megszűntetése, addigi adósságok eltörlése - társadalom évi becsült jövedelem alapján való felosztása, egyben katonai besorolás is - 500 mérősök - 300-500 mérősök – lovagok (hippeuszok) - 200-300 mérősök – ökörfogatosok (zeugitészek) - 200 mérő alattiak – napszámosok (thészek) - államszervezet megreformálása - törvények legfőbb felügyelője az Areioszpagosz (Árész-dombi tanács, volt arkhónokból) - bulé: 100-100 tag a 4 phüléből – feladata a törvények előkészítése - népgyűlés (eklésia) – törvények megvitatása, szavazás - esküdtbíróságok (héliaiák) – tagjaik az alsóbb néprétegekből valóak - politikai véleménynyilvánításra kötelezte a polgárokat - hivatali évei után Szolón önkéntes száműzetésbe vonult - A türannisz időszaka - Szolón után zűrzavaros idők - három csoport küzdelme (arisztokrácia, démosz, szegény parasztok) - gazdasági hatalom a démosznál, politikai hatalom az arisztokráciánál összpontosul - Peiszisztratosz, a legszegényebbek képviselője, magához ragadja a hatalmat ie. 560-ban - véget vet a belső viszályoknak – ellenszegülő arisztokraták földjeit szétosztja - munkalehetőséget teremt az iparosoknak (építkezések) - kereskedelem fellendítése, békés külpolitika, jó kapcsolatok - cél: arisztokrácia megtörése, démosz távoltartása a politikától – kiszálló bíróságok - Peiszisztratosz halála (ie 527) után fiai, Hippiasz, majd Hipparkhosz kormányoznak - elégedetlenség az elnyomással szemben - Hipparkhoszt megölik, Hippiaszt ie 510-ben elűzik - Kleisztherész reformjai (ie 508) - lakosság területi besorolása: 10 phülé, egy phülé 3 részből (trittüsz) áll - phülénként 50 képviselő a buléban – törvény-előkészítés, végrehajtás - cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése a türannisz megakadályozására - sztratégoszok intézménye – phülénként 1-1 választott hadvezér - Areioszpagosz hatalmának megszűnése (ie 462) - Athénban Ephialtész reformjai korlátozzák az Areioszpagosz hatalmát - a legfőbb hatalom a népgyűlésé – az ie V. század közepétől a démosz uralkodik B. A nagy görög gyarmatosítás. A polisz és jellemző vonásai. A nagy görög gyarmatosítás fogalma - görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében - hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart Okai - túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket - politikai küzdelmek - menekülés az adósrabszolgaság elől Irányai - nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget - dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis) - északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke Eredményei - független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra - kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői - szoros kapcsolatok a metropolisszal Polisz - városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége - 3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra) - szabadság, önállóság - alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia) - poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia) - lehet vallási vagy politikai szövetség - állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség) B. A görög-perzsa háborúk Okok, előzmények - a görög-perzsa ellentét - I. Dareiosz Kis-Ázsia meghódítása után eléri az Égei-tengert - gazdaság: perzsák által támogatott föníciai kereskedelemnek görögök konkurencia - Boszporusz, Hellészpontosz perzsa fennhatóság alatt – kereskedelmi útvonalak elvágása - Thrákiában megszűnik a kereskedelem, ezért gazdasági válság alakul ki - politikai ellentét: Milétoszban demokrácia, Perzsiában despotikus állam van - Közvetlen előzmények - perzsa hadjárat a szkíták ellen (ie 513) – kudarc - ie 500-494 – ión felkelés, harc a kisázsiai városok és a perzsák között - kezdeti sikerek után vereség Ephesosnál, Naxos megvédi magát Első szakasz - Első hadjárat (ie 492) - perzsák útközben 300 hajót vesztenek el a Khalkidikénál levő Athosz-fokon (vihar) - Mardoniosz vezetésével vereséget szenvednek a vad thrák népektől - Második hadjárat (ie 490) - poliszokba perzsa követek, behódolást követelnek - Thesszália és Boiótia behódol, Athén és Spárta ellenáll - perzsák Számoszról indulnak a Kykládokon keresztül (Naxos megbüntetése) - Eretria (Euboia) elfoglalása után Marathónnál szállnak partra - görög hadvezér: Miltiadész (sztratégosz ie 490-től) - athéni győzelem – elsősorban lélektani jelentőség, perzsa sereg nem semmisül meg - perzsák ezután Attika megkerülésével próbálkoznak, sikertelenül Belső változások Athénban - Miltiadész bukása: sikertelen hadjárat után pénzbüntetés, majd adósok börtöne - Kétféle perzsaellenes politika szembenállása - Ariszteidész (parasztok, nagybirtokosok képviselője) – szárazföldi hadsereg - Themisztoklész (iparosok, kereskedők, thészek) – tengeri flotta - ie 482 – Themisztoklész győz, 180 triérészt építenek Második szakasz - Perzsa előrenyomulás - Sardeisből Hellészpontoszon át jönnek a perzsák Xerxész vezetésével - perzsaellenes iszthmoszi szövetség jön létre Athén és Spárta között - a Tempé-völgy feladása után Thermopülai-nál találkoznak a csapatok - Leonidasz spártai csapatai árulás miatt vereséget szenvednek (Itt nyugszunk…) - Boiótia és Attika feladása (athéni lakosságot Themisztoklész Szalamiszra telepíti át) - Perzsa vereség - döntő ütközet Szalamisznál – Themisztoklész csatát erőszakol ki, és győz - Xerxész visszavonul, de jelentős erőket hagy Hellász határainál - ie 479 – görög szárazföldi győzelem Plataiai-nál, tengeri győzelem a Mükalé-hegyfoknál Befejező szakasz - Perzsa előrenyomulás - ie 478 – Ariszteidész javaslatára perzsaellenes céllal létrejön a déloszi szövetség - Miltiadész fia, Kimón, Kis-Ázsia partjainál megveri a föníciaiakat - ie 449 – döntő tengeri győzelem a ciprusi Szalamisznál - Kalliászi béke (ie 448): Athén lemond a további terjeszkedésről - perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról B. Az athéni demokrácia állama és értékelése Kialakulás (ie 462) - perzsa háborúk alatt a demokrácia akadozik (sztratégoszok és Areioszpagosz túlsúlya) - háború végével lehetővé válik a demokratizálódás - ie 462 – Areioszpagosz hatalmának korlátozása (Ephialtész) – hatalom a démosz kezében Virágkor Periklész idején (ie 449-431) - nincs vezető - legfontosabb szerep a népgyűlésé (eklésia) - teljes jogú athéniak vehetnek részt benne – politikai egyenlőség - legfőbb bíró, törvényhozó szerv + állami hivatalnokok ellenőrzése - sztratégoszok választása (Periklész a legbefolyásosabb) - 500-ak tanácsa (bulé) - mindennapi államirányítás - esküdtbíróságok (héliaiák, 6000 fő) - tagok az alsóbb néprétegekből, napidíjat kapnak - fontos szerep jut a szónoki képességeknek - hadvezérek (sztratégoszok) – évente 10 - Areioszpagosz maradék hatalma vallási ügyekre terjed ki Értékelés - a társadalmi berendezkedés mintaképe - rövid ideig, mindössze fél évszázadig létezik - politikai jogegyenlőség csak a teljes jogú polgároknak (politészek, 14%, 43000 fő) - a lakosság jelentős része (több mint 80%) kizárva - nem biztosít vagyoni egyenlőséget - gazdasági alap: klasszikus rabszolgaság