Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. Az ókori Róma A. Ismertesse a római köztársaság válságának jeleit! Milyen kísérletek kezdődtek a válság felszámolására? A válság kialakulása: a Földközi-tenger medencéjének meghódítása - az ie. II. század közepére Róma elfoglalta a Földközi-tenger medencéjének nagy részét - korai köztársaság korának (ie. 510-265) végén militarizálódás, terjeszkedés dél felé - pun háborúk (ie. 264-146), makedón háborúk (ie. 215-148) - Hellász leigázása (ie. 146), Asia (ie. 133) - hódítások belső változásokat, majd súlyos gondokat eredményeznek – válság alakul ki Válságtünetek - kisparaszti gazdaságok tönkremenetele, rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) megjelenése - tönkrement parasztok a városokba vándorolnak – városlakó nincstelenek: proletárok - megélhetés: alkalmi munka, szavazatok árusítása, ingyen gabona - tönkrement kisbirtokok a senatori rend birtokába jutnak - hadsereg: alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg, proletárok számának növekedésével fogy - államszervezet – nem változik meg jelentősen, nem elég a válság felszámolásához - hagyománytisztelet és a senatori rend érdekei révén sokáig tartja magát a köztársaság Tiberius Gracchus - ie. 133 – néptribunusként beszéd a nincstelenek földszerzése érdekében - javaslat: ie. 367-es Litinius Sextius-féle törvény felújítása - meghódított közföldekből (ager publicus) fejenként legfeljebb 500 iugerumnyit lehet bérelni - maradékot szét kell osztani 30 iugerumos parcellákban a nincstelenek között - sérti a senatori rend érdekeit, Tiberius következő évre is jelölteti magát néptribunusnak - senatorok egy csoportja a pontifex maximus vezetésével a nyílt utcán megöli Caius Gracchus - ie. 124-ben lép bátyja helyére, célja, hogy társadalmi bázist teremtsen bátyja reformkísérleteinek - provinciákban bíráskodás a lovagrend kezében - itáliai szövetségesek számára polgárjogot követel - hadseregnek biztosítja a néphez való fellebbezés (provocatio) jogát, zsoldjukat megemeli - olcsó gabonát biztosít a plebeiusok részére - coloniák alapítása – pl. Karthágó területén - 122-re is megválasztják, senatus viszályt provokál, dictatort választanak, Caius öngyilkos lesz Optimaták és néppártiak küzdelme - optimates: konzervatívak, a senatori rend tagjai - populares: néppártiak, eleinte a lovagrend tagjai, felismerik a változások szükségességét Caius Marius reformjai - ie. 108-ban consul – sikerek Jugurtha ellen - hadseregreform – kell az Alpokban és Duna mentén a keltáktól elszenvedett vereségek miatt - állandó zsoldoshadsereg létrehozása főleg nincstelenekből - szakképzett haderő politikus hadvezérrel – hadsereg politikai tényező lesz - felépítés: 1 legio = 10 cohoros (600 fő) = 3 manipulus - 16 év szolgálat után a veteranus földadományban részesül A válság elmélyülése – a szövetségesek háborúja - itáliai szövetségesek nem arányosan részesülnek a háborúk hasznában – polgárjogot követelnek - Livius Drusus néptribunus feleleveníti a földosztás és az egyenjogúság kérdését –  - ie. 91-88 – a szövetségesek háborúja – fellázadnak, államszövetséget hoznak létre - római engedmények: aki leteszi a fegyvert, polgárjogot kap - ie. 88 – Itália minden szabad lakója polgárjogot kap Sulla diktatúrája - Sulla optimata, Marius néppárti – fegyveres konfliktus, Sulla győz - ie. 82 – Sullát meghatározatlan időre dictatorrá választják (79-ben önként lemond) - cél: senatus hatalmának visszaállítása - néptribunusok korlátozása, lovagoktól elveszi a bíráskodást - senatus létszámát 300-ról 600-ra növeli, újabb helyekre saját híveit ülteti - hatalom alapja: hadsereg; politikai ellenfeleivel kíméletlenül számol le (proscriptio) Rabszolgafelkelések - Szicíliában sok latifundium – rabszolgák helyzete egyre rosszabb - legjelentősebb rabszolgafelkelés: Spartacus-féle felkelés Capuából (ie. 74-71) – Crassus leveri A megoldás: Julius Caesar katonai diktatúrája - Sulla idején proscribált néppárti politikus, ie. 65-től aedilis curilis, egyre népszerűbb - ie. 60 – első triumvirátus (Crassus, Pompeius, Caesar), titkos szövetség a hatalomért - Crassus halála után Caesar Pompeiust Pharsalusnál legyőzi, ie. 47-től dictator - katonai diktatúra – bebizonyosodott, hogy a kollektív államvezetés és az annualitás nem jó - cél: Róma válsághelyzetének felszámolása - politikai intézkedések - senatus létszámát 900 főre emeli, a provinciákból is helyet kapnak – egységesebb birodalom - sok provinciabeli település megkapja a polgárjogot - társadalmi rétegek összebékítése – földreform (proletároknak és veteranusoknak) - naptár-, pénzügyi és adóreform - Caesar intézkedéseivel Róma ismét stabil, erős nagyhatalommá válik B. Patríciusok és plebeiusok küzdelme Rómában - a plebeius réteg nem tagja a populus romanum-nak - más törvények vonatkoznak rájuk, mint a patríciusokra, pl. nem politizálhatnak A küzdelem állomásai - ie. 494. a plebeiusok kivonulnak a Róma melletti Szent Hegyre - reformokat követelnek, különben önálló államot hoznak létre - a senatus enged (szükség van a plebsre a szomszédos népek elleni harcokhoz) - 2, később 10 néptribunus választása: szent és sérthetetlen személyek, vétójoguk van - ie. 451. patríciusokból és plebeiusokból álló tízfős bizottság összeállítják a 12 táblás törvényeket - a törvények mindenkire vonatkoznak, különbséget tesznek szabad ember és rabszolga között - csak házasság tekintetében tesznek különbséget patrícius és plebeius között - szabályozzák a házasságot, a válást, az örökösödést, a tulajdonjogot és az adásvételt - a társadalom alapegységeként a családot tekintik - családfőnek (pater famililas) szinte korlátlan jogkör - ie. 445. lex Canuleia: legalizálja a patríciusok és plebeiusok közötti házasságot - ie. 443. a censort (az államháztartás őre) választják - ie. 367. Litinius és Sextius szenátorok fontos törvényeket alkotnak - a meghódított közföldekből (ager publicus) mindenki legfeljebb 500 iugerumot birtokolhat - az egyik consulnak plebeiusnak kell lennie - ie. 300. papi hivatalok is megnyílnak a plebs előtt - ie. 287. megszűnik a senatus azon jogköre, hogy a népgyűlés határozatait érvényesítse C. A principatus jellemző vonásai Augustus önéletírása alapján Bevezetés - principatus: egyeduralmi rendszer (monarchia) a köztársaság intézményei mögé bújtatva - római császárkor első szakasza ie. 31 – isz. 284 - princeps: a senatus első embere - primus inter pares = első az egyenlők között - hatalom alapja a hadsereg és a praetoriánus gárda (császári testőrség) - köztársaság intézményei látszólag maradnak fenn, fontosabb tisztségeket Octavianus tölti be - egyik consul, egyik censor, proconsul, imperator (főhadvezér), örökös néptribunus - Augustus néven ie. 27 – ie. 14-ig uralkodik - Augustus = fenséges Augustus belpolitikája - a rend és a közbiztonság helyreállítása - ingyen gabona a népnek: „kenyeret és cirkuszt” - császári közigazgatás (hivatalnoki kar) kiépítése Augustus külpolitikája - alapvető cél: „Pax Romana”, azaz a Róma által ellenőrzött belső és külső béke - természetes védővonalak, pl. Rajna-Duna vonal elérése