Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10. Azonos alakúság, többértelműség és rokonértelműség A szavak szintje Egyjelentésű szavak - a szó beszédhelyzettől függetlenül képes egyértelműen felidézni egyetlen jelentését - gyakori az összetett, hangutánzó, hangfestő szavaknál Azonos alakú szavak - az azonos hangalakhoz kapcsolódó jelentések között nincs kapcsolat - a hangalakok azonossága véletlen egybeesés - pl. fagy, nyom, les, zár, csavar, terem, vár, ég, légy, fűz. - gyakran toldalékok hasonlóságából következik, pl. várunk Hasonló alakú szavak - azonos vagy alig eltérő hangalakú, írásmódjukban is hasonló szavak - gyakran egy tőből, különböző toldalékolással származnak - pl. egyenlőre – egyelőre - helyesírási szempontból problémát okozhatnak - pl. helység – helyiség Többjelentésű szavak - az azonos hangalakhoz tartozó jelentések között kapcsolat van - gyakran az alkalmi jelentésbővülés megszilárdulása által jönnek létre - pl. a gép szót gyakran használjuk számítógép értelemben is Rokon értelmű szavak - egy jelentést több szóval is ki tudunk fejezni - szűk értelemben csak a teljesen azonos valóságszeletre vonatkozó szavak - pl. bokor – cserje, lift – felvonó - tágabb értelemben azonos dologra vonatkozó, más-más többlettartalmat hordozó szavak - másodlagos jelentésükben mindig különböznek - pl. nevet, kacag, röhög További szintek - szintagmák, mondatok, szöveg szintjén is létezik azonos alakúság és többértelműség - mondanivalónkat többféleképpen megformálhatjuk - különféle stílusárnyalatok - adott szövegnek többféle jelentése, olvasata lehet - pl. Kölcsey Himnusza