Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Babits Mihály (1883 - 1941) Életútja - 1883-ban születik Szekszárdon, művelt, katolikus, értelmiségi család - 1889-1991 elemi iskola Budapesten, majd Pécsen - 1893 pécsi cisztercita gimnázium (apja és nagyapja is itt tanult) - 1898 apja meghal, a családot az anyai nagymama (Cenci néni) fogja össze - 1901-1905 a budapesti bölcsészkar hallgatója - Négyesi-féle stílusgyakorlatokon ismerkedik meg Kosztolányival, Juhász Gyulával - filozófusnak készül (Spinoza, Hume, Schopenhauer, Nietzsche), viták Zalai Bélával - kezdetben (1900-tól) verseit csak barátainak küldözgeti - 1908-1911 tanár Fogarason - nem érzi jól magát - 1908 megjelenik 15 verse a Holnapban - olaszországi utazások, megtanul görögül, felfedezi Henri Bergsont (filozófia) - 1909 első kötete: Levelek Iris koszorújáról - 1911 újpesti főgimnázium, majd tisztviselő-telepi gimnázium – Hatvany Lajos támogatása - rákospalotai otthon, innen jár villamossal a Bristol kávéházba - megjelenik második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is! - jelentős irodalomtörténeti tanulmányok 1910-11-ben (Petőfi, Arany, Vörösmarty) - megjelenik A második ének c. mesedrámája (a Nyugatban csak a harmadik rész, A vihar) - 1913-1923 lefordítja Dante Isteni színjátékát - megjelenik A gólyakalifa c. fantasztikus regénye (könyv alakban 1916-ban) - világháború kitörésének híre Szekszárdon éri - 1915 Játszottam a kezeddel c. verse miatt sajtóhadjárat indul ellene - 1916 Nyugat zeneakadémiai matinéján felolvassa a Húsvét előtt c. versét - 1916 harmadik verseskötete: Recitativ - 1917 Fortissimo című verse miatt vádat emelnek ellene (vallási vétség) - 1919 egyetemi tanár a világirodalmi tanszéken - 1920 a Petőfi és a Kisfaludy társaság kizárja, rendőri zaklatás, A nyugtalanság völgye c. kötet - 1921 házasság Tanner Ilonával (írói nevén Török Sophie) - állandó rendőri felügyelet - 1922 megszűnik a rendőri felügyelet, megjelenik a Tímár Virgil fia c. lélektani regény - 1921 - 1927 Halálfiai c. család- és nemzedékregény - 1923 házat vásárol az esztergomi Előhegyen, itt tölti a nyarait - 1923 Baudaleire-fordítások (Szabó Lőrinccel és Juhász Gyulával), Kártyavár c. regény - 1925 Sziget és tenger c. kötet - 1927 Babits az elhunyt Baumgarten Ferenc alapítvány kurátora lesz - jó fizetés - 1929 Osvát halála után Móriczcal együtt szerkesztik a Nyugatot - Az istenek halnak, az ember él c. kötet - 1931 Bartókkal együtt a francia becsületrend lovagja - 1933 egyedül szerkeszti a Nyugatot - Elza pilóta, avagy a tökéletes társadalom c. hátborzongató utópia - Versenyt az esztendőkkel! c. kötet - 1934 húszrészes előadássorozata indul a rádióban, felfigyelnek nehéz légzésére - Az európai irodalom története c. olvasónapló, beszámoló olvasási élményekről - 1937 Babits Mihály összes versei - Hatholdas rózsakert c. novelláskötet - 1938 gégeműtét, hangját elveszti, „Beszélgetőfüzetekkel” kommunikál - Jónás könyve a Nyugatban, egy év múlva Jónás imája - 1939 Keresztül-kasul az életemen c. tanulmányok, emlékezések - 1940 olasz San Remo-díj Dante-fordításáért, az MTA tagja - 1941 sugárkezelés folytán elmegy a hangja, Oidipus Kolónosban fordítás - tavaszt Esztergomban tölti, augusztus elején a budapesti Szieszta szanatóriumban meghal Levelek Iris koszorújából a sokszínűség kötete - Babits első kötete, az 1902-1909-es versek - témák, hangnemek, stílusok, versformák gazdagsága - Babits be akarja bizonyítani, hogy minden stílusban képes alkotni - formai virtuozitás, poétai játékosság - irodalmi és ábrázolási stílusok felelevenítése - antikvitás: In Horatium - középkori lovagi költészet - magyar népköltészet - reneszánsz kultúra: A lírikus epilógja - expresszionizmus: Mozgófénykép - impresszionizmus: Messze-messze - szimbolizmus: Fekete ország - Babits egyszerre próbál hagyományőrző és újító lenni - a két szándék konfliktusa több versben is megjelenik In Horatium - kötet indító verse révén hangsúlyos szerepet kap - cím jelentése: Horatiussal szemben - szembefordulás és főhajtás Horatius előtt - műfaja: óda, ehhez illeszkedik az antik versmérték - formában Horatiust követi: ars poetica + alkaioszi strófa - sajátos felütés: szó szerinti idézet Horatiustól - arisztokratikus, elkülönülő szándék, szembeszállás a tömegízléssel - Babits befelé forduló, bölcseleti költő – csak az értő közönséghez akar szólni - önfelszólító, késleltetett expozíció – ars poeticára jellemző, keretet ad a versnek - téma: változó világ filozofikus megfogalmazása - himnusz a folytonos változásról, az állandó mozgásról - horatiusi arany középszer elutasítása - költői program igazolása: „Ekként a dal is legyen örökkön új” - természeti törvények esztétikai elvvé emelkednek – vezérelv: „soha-meg-nem-elégedés” Fekete ország - botránykő és létszimbólum - tragikus világszemlélet a vers egyhangú színvilágában tükröződik - költői eszközök – főleg ismétlés, halmozás - Babits szélsőségesen használja a hangzás nyújtotta lehetőségeket (avantgarde) - állókép dinamikus bemutatása - kívülről befelé haladó szerkesztés, végén lelassul A lírikus epilógja - kötet záró verse (epilógus = utószó), műfaj: elégia - útkereső vers a világ ábrázolásáról - az egyéniség, az „én” korlátozza a költői szándékot - nyelv tökéletlen rendszer – nem elégséges a világ megragadására - emberi megismerő-képesség korlátozott - akarat tágítható, de ez nem elég a világ objektív ábrázolásához - hiábavaló erőfeszítés, tehetetlenség – az elégedetlenség költeménye - formában a hagyomány és az újítás keveredik: reneszánsz szonettforma új rímszerkezettel Babits filozófiai lírája Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) - második kötet letisztultabb, egységesebb, mint az első - uralkodóak a kötött formák: szonett, stanza Esti kérdés (1909) - Babits filozófiai lírájának gyöngyszeme - a vers egyetlen hosszú mondatnak is felfogható az élet értelméről - klasszicista stílus, versszerkezet felelevenítése - indítás természeti képpel (pictura) - különféle élethelyzetek összekapcsolása, megjelennek a velencei élmények - végén filozófiai tartalom (sententia) – kérdésére Babits nem tud választ adni - lét és nemlét közti feszültség – létezés szépsége a keletkezésben és az elmúlásban rejlik - kérdés gyakran fontosabb, mint a válasz - bergsoni filozófia is szerepet kap: időrend hiánya, szabad csapongás - gazdag, kimunkált forma Ballada Iris fátyláról - a versben megjelenik a kötetcím, megidéződik az első kötet - ősi évszakmetaforika – körforgás - téllel zárul a kor: tisztaság, értékek megőrzése (hó) - forma: Villon balladáinak megidézése - stanzák – egyetemes hagyományok - antikvitás + középkori kultúra Babits a háború ellen Recitativ (1916) - recitativ = énekvers, kántálva mondott szavalat (Babits jellegzetes előadói stílusa) - Babits kényszerűségből szakít a bölcseleti költő szerepével - magánbeszéd-jellegű versek, monológok - Babits célja rádöbbenteni az embereket a háború értelmetlenségére - erkölcsi kérlelhetetlenség – értékpusztítás ellen fel kell lépni - költő feladata minden körülmények között a béke védelme (pacifizmus) - előző két kötet kötött formáinak feloldása - jellemző a szabadvers-szerű, szabálytalan kompozíció - a verseket egyre nagyobb mértékben hatja át erőteljes érzelem Május huszonhárom Rákospalotán (1912) - Babits irtózott a napi politikától, a véres csütörtök megrázó élménye mégis versírásra késztette - antik formával ellensúlyozza az aktualitást (műfaj: elégia, forma: disztichon) - tehetetlen magány ábrázolása - peremváros falusias hangulatát impresszionista képek jelenítik meg - nominális stílus - Babits a forradalomtól az igazságot várta, a hazugság elsöprését - erkölcsi győzelem érdekében vállalta volna a forradalommal járó barbárságot is - vers a képi síkról gondolati síkra vált - nagy pusztítás után teremteni kell Húsvét előtt (1926) - megjelenés a Háború és béke közt című kötetben - Babits a verset felolvassa a Zeneakadémia Nyugat-matinéján - teher számára a nyilvánosság – vers eleje a megszólalás szükségességét hordozza - cím: Krisztus szenvedése (keresztre feszítéstől a feltámadásig tartó időszak) - hosszú, nehezen kibomló beszéd a háború ellen - vers a végére letisztul, dalszerűbbé válik - felütés feltételes mellékmondattal; Babits háromszor is újrakezdi - visszanyúlás Vörösmarty retorikájához – áradó, romantikus, expresszív körmondat - Babits szenvedélye szétfeszíti a formákat – szabad versre emlékeztető rapszódia - háború pusztításának ábrázolása metaforákon keresztül: vér, malom (körforgás) - elszemélytelenedés: gép-metafora - többszörösen felépített mondatszerkezet, drámai fokozás során jut el a béke szóig - nem találja a megfelelő szavakat - zárlatban a harmónia vágya szólal meg - háborús pusztítás okait, felelőseit értelmetlen keresni – pacifista gondolatok Fortissimo (1917) - a Nyugatban jelenik meg, utána Babitsot istenkáromlással vádolják - expresszionista, provokatív költemény – látszólag rendezetlen forma - monológ, vita a süket Istennel - alvó isten képe Goethétől - indítás kérdéssel – kétely a gondviselésben - anyák és önmaga megszólítása - vers végén visszatér az indító kérdés - Vörösmarty gondolatainak megidézése – Emberek, Előszó - három szerkezeti egység - anyák megszólítása - végén új ige: imuljatok (Babits ismét nyelvi korlátokba ütközik) - férfiak ellenállása – káromlás - ember jellemzése – kiszakadt Istenből, elfordult tőle (Vörösmarty) - halvány reménysugár: értékek megőrizhetőek az utókornak (Ady: Mag hó alatt) - a Húsvét előtt óta Babits elkomorult – pesszimista zárlat A humánum őrzése a háború után a húszas évek lírája - a világháborús pusztítás, a trianoni békeszerződés komorrá tette Babitsot - politikai eszmék, jelszavak devalválódása, demagógiája elidegeníti a világtól - küldetés: múlt értékeinek megmentése egy új kor számára - humanista értékek megőrzése, európai kultúra, kereszténység, folytonosság Sziget és tenger (1925) - Babits a magánélet, az idill szigetére szeretett volna elbujdosni - új témák – felerősödő szociális érzékenység - halállal való szembenézés már itt szerepet kap - tiltakozás az új barbárság ellen - elmélyültebb, klasszicizálódó költészet Petőfi koszorúi (1923) - Petőfi születésének 100. évfordulójára születő vers - Babits elítéli a nagy költő eszméinek megtagadását, kisajátítását - utolsó három szakasz az új nemzedéktől várja a jövő szabadságának megteremtését A gyémántszóró asszony (1924) - értékeit elvesztő haza metaforája - rendszer legjobb fiait tagadja meg (Móricz, Bartók, Babits) - helyettük ismeretlen írók (üveggyöngyök) A gazda bekeríti házát - megjelenés az 1929-es Az istenek halnak, az ember él című kötetben - sziget-élmény programjának megfogalmazása: visszavonuló, elzárkózó magatartás - egy pillanatra megidéződik az esztergomi nyári lak környezete - sün-élet ábrázolását elősegíti a léckatonák metaforája – védnek a hazugságok ellen - a rendszer propagandája csak hazudja az életet, a költő azonban sejti a valóságot - feladat: menteni a múlt, az emberi kultúra értékeit - Babits a népvándorlás középkori szerzetesének képét ölti magára - megjelenik az Ady-versekre jellemző küldetéstudat (Intés az őrzőkhöz, Mag hó alatt) - forma: rímtelen, szabadversszerű sorok, bizonytalan ritmus - szándékolt enjambement-ok ideges zaklatottságot fejeznek ki Cigány a siralomházban (1926) - cigány-kép Vörösmartytól – itt is önmaga megjelenítése - alapkérdés: élet értelme a művész számára - gazdasági világválság – költészet nem tud segíteni - első három versszak létösszegzés - első két kötet, világháború-ellenesség (trombitahang), jelen - meditáció - skatulya-képzet, bezártság – civilizáció az önmegvalósítás korlátja - elidegenedés, nyelv problematikája is megjelenik - öngyilkossági hullám – szellemi táplálék nélküli ember számára nincs más megoldás - zárt szerkezet, Babits a végén visszatér az indító képhez - forma illeszkedik a tartalomhoz: tiszta rímek helyett csak asszonáncok A prófétai magatartás jelentkezése Mint a kutya silány házában… (1930) - a Versenyt az esztendőkkel! kötet (ld. később) cím nélküli, dőlt betűvel szedett bevezető verse - első megjelenés A megfakult hangok címmel a Nyugatban - jeremiádokra emlékeztető sirám benyomását kelti - forma hozzájárul ehhez: tízsoros strófák, monoton rímek - fájdalmas önarckép: Babits a kivert kutyával azonosítja magát - költői fejlődésének új szakaszához ért, amelyhez nem megfelelőek a „megfakult hangok” - nyelvi virtuozitásának nincs létjogosultsága az egyre keményebb világban - végén költői kötelességtudat legyűri az akadályokat - lezárás új, nagy alkotások ígéretével Mint különös hírmondó… (1930) - dőlt betűkkel szedett vers; Babits Őszi misszió címmel olvassa fel a Kisfaludy-társaságban - létösszegző vers, költői-erkölcsi magatartásának vezérfonala - Babits összesűríti az emberi létről való eszmélkedéseit - egyetlen hatalmas, 10 strófás mondat - főmondat a 7. versszak elején: „úgy vagyok én is, nagy hír tudója” - első hét versszak lírai önjellemzés hasonlító mellékmondatokkal - indítás paradoxonnal: „hírmondó, ki nem tud semmi újságot” - hírmondó attól „különös”, hogy nem foglalkozik a napi hírekkel, csak lényegi kérdésekkel - próféta emelkedettségének ábrázolása természeti, vizuális és akusztikus elemekkel - művészi magatartás elve: csak az egyetemes jelenségekre figyel - a hírmondó-próféta nagy felfedezése a „szent Ritmus”, a természet örök körforgása - forma: szabad, hexameter-szerű, rímtelen, négysoros versszakok Szembenézés a halállal Versenyt az esztendőkkel! (1933) - 30-as években Babits fő témájává az idő válik - Bergson filozófiája: biológiai és tartalmas idő megkülönböztetése - időt minél tartalmasabban kell kihasználni - Babitsnak szembe kell néznie az emberi élet végességével - elődök: Janus Pannonius, Csokonai, Berzsenyi, Arany - elmúlás az egzisztencializmus egyik központi témája - két irányzat: élet a halál miatt értelmetlen, ill. élet a halál által válik értelmessé Ősz és tavasz között (1936) - cím folyamatot jelöl, Berzsenyi Közelítő tél című verséhez hasonlóan - műfaj: elégia – a halállal való viszonyt hivatott ábrázolni - refrén: „meg kell halni” – két versszakonként visszatér – belenyugvás - középkor megidézése a formában és a halálhoz való viszonyban - halál tragédiájának feloldása - személyes vonulat: odaforduló „asszonyi jóság” - katolikus szemlélet: az egyén halála egyetemes szemszögből nem tragédia - az egyes versszakok különböző kulturális korszakokat elevenítenek fel - 1. naturalizmus; 2-3. realizmus; 4. dal, gyermekvers; 5. klasszicizmus, Arany - 6. szecesszió, Ady; 7. dal, Petőfi; 8. Arany; 9. szecesszió - kultúrtörténeti összegzés – értékek megőrzése - forma: 10-es trocheusok, ereszkedő Balázsolás (1937) - vers egy évvel Babits műtétje előtt készült, címe népszokást idéz - Szent Balázs Armenia püspöke volt, majd vértanúhalált halt (elvágták a torkát) - személyes, segélykérésre komponált vers - elődök: Janus Pannonius, Csokonai - forma: epodosz (hosszú és rövid sorok váltakozása) – Horatius kedvelt elmélkedő formája - horatiusi filozófia, a nagy előd mindig megtalálta a halál ellenszerét - klasszicizált segélykérések sora - Babits megőrzi méltóságát, a fájdalmat eltávolítja magától - lineáris szerkezet - gyermekkor megidézése – idill - felnőttkor jelenetezése – szorongó aggodalom - elmélkedés a betegségről, halálról - lezárás: halállal való szembesülés Balázs segítségével - Babitsnak sikerül elhitetni önmagával, hogy „nem is olyan nagy dolog a halál” A prófétaszerep vállalása Jónás könyve (1938) - forrás: Károli Gáspár 1590-es bibliája – 12 próféta könyve - bibliai történet megtartása néhány eltéréssel - külső elbeszélői nézőpont - a Bibliában hallgatnak Jónásra, itt feleslegesen prédikál - szerkezet - 1. rész: megbízás, prófétai szerep visszautasítása - Isten megbízását nem lehet visszautasítani - ironikus ábrázolás, naturalisztikus részletezés - 2. rész: Jónás a cethalban háromnapi meditáció után „megbékél” a szereppel - 3. rész: Jónás a bűnös városban – háromszori figyelmeztetése kudarcot vall - 4. rész: 40-napi várakozás, Jónás egyre haragosabb; tök-metafora - Ninive itt a Bibliával ellentétben nem tér meg, Isten mégis megbocsát - Jónás a szellem embere, nem alkalmazkodik a közösséghez, Istent nem érti - Babits önmagával azonosítja - Jónás kényszerből lett próféta - modern parabola, bibliai példázat újraértelmezése - „vétkesek közt cinkos, aki néma” - lezárás Isten tanításával - emberi értékeket meg kell őrizni, puszta haragból elpusztítani nem szabad - prófétának magasabb céljai is vannak próféciájánál - Jónás ítélkezni próbál – ellentétben áll a prófétaszereppel - nyelvezet - archaizálás több stílusrétegből - sokféle hangnem a triviális ironizálástól az emelkedett, ünnepélyes pátoszig Jónás imája (1939) - Jónás-szerep tömör, lírai megfogalmazása - nézőpont itt E/1 (a Jónás könyvében E/3) - próféta számára nincs előre megszabott út, önmagának kell tisztáznia szerepét - szólni kell, amíg lehet, és utána is - Babits személyes sorsa is megjelenik - Istenhez könyörög, hogy legyen ereje küldetését teljesíteni