Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balassi Bálint

(1554 – 1594)

A reneszánsz

-          újjászületés (ókori görög-római művészetek); kultúrtörténeti korszak és korstílus

-          Észak-Itália városállamaiban és a Németalföldön alakult ki

-         Firenze, Genova, Padova, Milano, Velence – kereskedelem révén gazdagság

-         a korstílus hordozója a feltörekvő polgárság, pl. a Mediciek

Jellemzői

-          világiasodó kultúra a vallás fennmaradása mellett

-          humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz polgárok világi ideológiája

-         klasszikus műveltség és tudós magatartás

-         emberi élet célja: a boldogság megtalálása, az élet örömeinek kihasználása

-         megnő az egyéniség szerepe, fontos a halál után is fennmaradó hírnév

-          reformáció: vallási mozgalom, célja a vallás megújítása

-         fontos a biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása

-          a kor jellemző embere a polihisztor, pl. Leonardo

-          magyar reneszánsz az 1400-as években éli virágkorát, központja Mátyás udvara

Balassi Bálint életútja

-          Zólyom várában született, apja zabolátlan természetű arisztokrata földesúr

-          kitűnő nevelés: egy ideig Bornemissza Pétertől, majd 1565-től Nürnbergben

-          1569 apját letartóztatják, Lengyelországba menekülnek, itt írja első művét

-         Beteg lelkeknek való füves kertecske – németből fordítva

-          1575 apja Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba küldi

-         fogságba esik, de jól bánnak vele, ezért ott marad (művelt udvar)

-          hazatértekor apja már meghalt, zilált anyagi ügyeket, pöröket hagyva maga után

-          1578 megismeri Losonczy Annát, Ugnád Kristóf feleségét, szerelmük 6 évig tart

-          zűrzavaros ügyek

-         hadnagy Egerben, majd Érsekújváron – mindenhonnan elbocsátják

-         anyagi gondok – érdekházasság unokatestvérével (Dobó Krisztina) – botrány

-         szerelmi remények az immár özvegy Losonczy Anna iránt

-          1589 Lengyelországba bujdosik

-         Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Dembnóban, birtokot kap

-         Célia-szerelem (valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Anna)

-          2 évvel később visszatér, majd 1593-ban részt vesz a „hosszú háborúban”

-         1594-ben Esztergom ostromakor megsebesül, majd meghal

-         utolsó szavai: „Te katonád voltam, Isten!”

Költészetének általános jellemzői

-          tudós költő, poeta doctus

-          az első magyar nyelven megszólaló költőnk

-          verseit egy-egy ismert dallamra írja

-          ütemhangsúlyos és rímes verselés, Balassi-strófa (pl. Egy katonaének)

-         3×3-mas felépítés, 19-es szótagszámú sorok, belső rímek alkalmazása

Szerelmes versek

-          1589-ben új műfaj Magyarországon: reneszánsz szerelmi komédia

-          új felfogás a szerelemről: sok jónak lehet a forrása

-          fiatalkori udvarló költemények Petrarca mintájára

-          utolsó Júlia-versek (1588) után műveit a Daloskönyvben foglalja össze

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

-          véletlen találkozás leírása, ujjongó bókok halmaza

-          2-4. áradó metaforasor több területet is felölel

-         lelki élet, főúri élet, női test, természet (virágok) értékei

-         költői eszközök: fokozás, túlzás, ismétlés

-          6. nézőpontváltás, jellegzetes lovagi helyzet ábrázolása

-         lovag és úrnő között végtelen a távolság, Júlia csak mosolyog

-          szókincs: trubadúr stílus (bús szívem) + magyar népköltészet (vidám, szerelem)

-          forma: 4/4-es, hangsúlyos verselés belső rímekkel

A vitézi élet versei

Egy katonaének

-          Lengyelországba bujdosásakor íródott visszaemlékezés – csak a jó dolgokra

-          vitézi ének és tudós reneszánsz költészet összekapcsolása

-          hármas szám különleges szerepe

-          hárompillérű kompozíció a szentháromságra utal (1, 5, 9. versszakok)

-          háromsoros versszakok, a sorok is három részre vannak osztva

-          első pillér: szónoki kérdés, majd a tétel (a végeknél nincs szebb) bizonyítása

-          a vitézi élet gondtalansága jelenik meg a következő két szakaszban

-          második pillér: katonaéletet eszményi rangra emeli, erkölcsi nagyságát hirdeti

-          utána már más, magasztosabb színben tűnnek fel az önfeláldozó vitézek

-          lezárás: a két képsorozat összefoglalása, ódai jellegű dicsőítés

Istenes versek

-          középpontjukban legtöbbször a bűnbánat áll, elődjének Villon tekinthető

-          legjelentősebb istenes versek mögött valódi lelki konfliktusok állnak

Adj már csendességet…

-          újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel

-          belső ellentétektől feszülő, izgatott vers

-         formában is megjelenik: Balassi-versszak

-         tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése

-          három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot

-         1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés

-          érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)

-          lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen