Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. Egyetemes történelem V-XV. század A. Jellemezze a középkori ipart, kereskedelmet, városfejlődését a virágzó feudalizmus időszakában! Középkori ipar fejlődése - római birodalom bukása után a háziipar van jelen - legfontosabb mesterségek: kovácsmesterség, ötvösség - utána vándoripar: mesteremberek járták a vidéket - céhes ipar - céh: szabad kézművesek önkéntes társulása termelési céllal érdekeik védelmében - jellemzők: - céhmonopólium: egy adott városhatáron belül csak egy céh volt - céhkényszer: az ipar csak céhes keretek között űzhető - céhszabályzat megszabja: - technológia, munkafolyamat, munkaidő, alkalmazottak száma - minőség, nyersanyag, termék ára - ezáltal kiküszöbölik a versenyt - nincs munkamegosztás - ismert piacra és részben megrendelésre termel - tekintélyes céhmesterek a városok vezetői - mesterré válás hosszú folyamat - inasévek: kisegítő évek - legényévek: mesterség elsajátítása - vándorévek: más műhelyben tanul - visszatér a városba, készít egy műremeket - ha sikerül, akkor lakoma a mesterekkel - a céhek a további fejlődés gátjaik Középkori kereskedelem: - exportiparos vidékek - Lombardia, D-német városok, Flandria - átlagos termékmennyiség 10-15-szörösét termelik - jellemző áru: posztó, fém - római birodalom bukásával a kereskedelmi kapcsolatok többsége megszakad - regionális csere - egyes régiók egymással termékeket cseréltek - alacsony szintű pénzforgalom - távolsági kereskedelem – nem nagyon jellemző - zsidók, mohamedánok, lombardok - leginkább luxuscikkekkel foglalkoztak - kereskedelem akadályai - naturál gazdálkodás alacsony szintje - csekély igény az árucikkek iránt - városok hiánya - normann, arab kalózkodás - magyarok kalandozásai - lassú, de biztos fejlődés indul - városok kialakulása elkezdődik, céhek létrejönnek - keresztes hadjáratok fellendítik a K-tel való kereskedelmet - két kereskedelmi régió - Hansa városok szövetsége - Hamburg és Lübeck vezetésével jön létre - közszükségleti cikkekkel kereskednek - Levantei kereskedelem - Velence, Genova - összeköti Európát kelettel Városfejlődés - a római birodalom bukása után a városok elpusztulnak - jellemző településforma a falu - az ezredforduló után ki- és újraalakulnak a városok - városképző tényező: kereskedelmi utak - alapított városok nem fejlődtek annyira - városok típusai: - kiváltságos város - szabad királyi város - teljes önkormányzattal rendelkezik - évenkénti egyösszegű adó - előjog: kőfal - a városhatáron kívül az embernek nem lehet földje - rendelkezhetett árumegállítási, vásártartási és pallosjoggal - fegyverviselés tilalma - mezőváros - földesúri fennhatóság - városköztársaság - nagyobb területű fennhatóság - városszövetségek - pl. Hansa - városi élet: - keskeny utcák - többszintes faépületek, tűzveszély - nincs csatornázás, hulladékszállítás, ivóvíz - rossz higéniai viszonyok - átlagéletkor 25-28 év - legfontosabb táplálék a hús és a kenyér B. Keresztes hadjáratok oka, lefolyása, következményei - előzmény: a viking és arab kalandozások révén Európa elfordul a tengertől - a XI. század végén áttörés következik be - 1095 Clermontban II. Orbán pápa a Szentföld visszaszerzéséért keresztes háborút hirdet Propagandisztikus okok: - szent sír felszabadítása a pogányok uralma alól - akik a hadjáratban részt vesznek bűnbocsánatot nyernek Valódi okok: - sok nemes, lovag a primagenitúra miatt kiszorult az örökösödésből, zsákmányt akartak - itáliai városok meg akarták szerezni a K-tel való kereskedelem monopóliumát - római katolikus egyház újra egyesíteni akarta a kereszténységet - a jobbágyok egy része a feudális kizsákmányolás elől menekült Az első keresztes hadjárat (1096-1099) - vezető: Bouillon Gottfried - az út során beveszik Antiochiát - 1099 elfoglalják Jeruzsálemet, falait lerombolják, lakóit lemészárolják A második keresztes hadjárat (1146-1149) - részt vesz benne VII. Lajos francia és III. Konrád német uralkodó is - nincs jelentős katonai siker A harmadik keresztes hadjárat (1187-1189) - Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost francia és Oroszlánszívű Richárd angol király - nincs tartós katonai siker A negyedik keresztes hadjárat (1202-1204) - III. Ince pápa hirdette meg - elfoglalják és kirabolják Konstantinápolyt, ez a Bizánci Császárság bukását jelenti - a keresztesek új államot szerveztek Latin Császárság néven (1261-ig áll fenn) További keresztes hadjáratok: - 1209-1229 francia albigensek elleni keresztes hadjárat - 1212 gyermekek keresztes hadjárata - több ezer gyermek indul meg a Szentföldre Franciaországból, de nem érnek oda - 1218 II. András szentföldi hadjárata eredménytelen – keresztes hadjáratok vége - 1291 egyiptomi seregek sorra foglalják el a keresztény területeket, a végén elesik Akkon Keresztes hadjáratok mérlege és jelentősége - K-i keresztes hadjáratok katonai kudarc - európai keresztes hadjáratok területnövelés - fellendül a K-tel való kereskedelem - az európai ember világképe kitágul - megszűnik a bizánci kereskedelmi hegemónia - megnő a katolikus egyház befolyása - Anglia és Franciaország világhatalmi tényező lesz - új kultúrnövények (citrom, narancs) B. A pápaság és a császárság küzdelme Előzmények - 962 német-római császárság megalapítása I. Ottó vezetésével - a pápaság és császárság viszonya kezdetben jó, később a császárok bele akarnak szólni a pápaság ügyeibe - század elején megindul egy reformmozgalom - cél: egyház megtisztítása, megerősítése - simonia (egyházi tisztségek adás-vétele) eltörlése - cölibátus (papi nőtlenség) bevezetése - a császárok támogatják a mozgalmat - a pápaság igyekszik függetlenedni VII. Gergely - eredeti neve Hildebrand bíboros - 1075 Dictatus Papae (pápai iránylevelek) - 27 pontban foglalja össze a pápai elsőbbségeket - a római katolikus egyház az egyedüli, kizárólagos egyház - egyedül a római pápa egyetemes - csak a pápa nevezhet ki püspököket - csak a pápa használhat császári jelvényeket - a pápa fölött nem lehet ítélkezni - a pápának jogában áll a császárokat megfosztani tisztségüktől - a római katolikus egyház tévedhetetlen - a pápa feloldozhatja alattvalóit a gonosznak tett eskü alól - betiltja a simoniát, kötelezővé teszi a cölibátust Az invesztitúraháború - 1075 után IV. Henrik a tilalom ellenére is nevezett ki püspököket - a német püspökök megfosztották VII. Gergelyt pápai méltóságától - a pápa válaszul kiközösítette IV. Henriket - a német tartományurak egy része szembefordult a császárral - 1077. január IV. Henrik Canossa várához ment bűnbocsánatért, a pápa megbocsátott - IV. Henrik betör Itáliába, 1084-ben elfoglalja Rómát - a pápa a szicíliai normannoktól kér segítséget, akik elűzik IV. Henriket, de Rómát kirabolják - a nép haragja elől VII. Gergely száműzetésbe vonul, 1085-ben meghal A wormsi konkordátum - 1122 a császár és pápai követek közös megegyezése - az egyházi méltóságokat az egyház választja - a császár jelen lehet a választáson, vita esetén ő választ - a tisztségekkel járó birtokokat a császár adja át (jelképesen egy kormánypálcával) A pápaság-császárság második összecsapása - 1125 kihal a Száli-dinasztia - küzdelmek után a Stauf-dinasztia kerül trónra - I. Barbarossa Frigyes (1152-1190) - megszilárdítja hatalmát - célja az egykori Római Birodalom felélesztése, ezért megtámadja az itáliai városállamokat - III. Sándor pápa helyett ellenpápát választ - III. Sándor és hívei összefogtak az É-itáliai lombard városokkal - császárpártiak: gibellinek, pápapártiak: guelfek - 1162 császár elfoglalja Milánót - megalakul a császárellenes Lombard Liga - 1176 Legano mellett győz a Lombard Liga II. Frigyes (1212-1250) - uralkodása alatt kiújul a küzdelem - új reformerpápa: IX. Gergely - a pápa kiátkozza Frigyest, szövetségi rendszert épít ki ellene - Frigyes győz, de ellenfelei fellázadnak - a pápaság-császárság küzdelme elvonja a tatárokról a figyelmet - nyugodtan pusztíthatnak A küzdelem végső szakasza - 1250-1254 a nagy interregnum időszaka, nincs császár - nagy hűbérurak arra törekednek, hogy gyenge kezű császárt válasszanak - kialakul a választófejedelmek intézménye - 3 egyházi és 4 világi személy választja a császárt - 1273 a pápa Habsburg Rudolfot választja meg, ismeretlen, nincs befolyása - ideiglenesen győz a pápaság B. A százéves háború A háború okai - 1328 a francia trónt VI. Fülöp szerezte meg, III. Edward angol király is igényt tartott rá - Flandriára mindkét királyság igényt tartott - Guyenne-t, az angol király még meglévő hűbértartományát VI. Fülöp elfoglalta A háború fontosabb eseményei - 1340 angol tengeri győzelem Sluisnél - 1346 angol győzelem Crécynél - az angolok elfoglalják Calais kikötőjét - 1356 fogságba esik a francia király - 1360 békeszerződés - sok tartomány került angol kézre - a franciák királyukért 3 millió aranytallért fizettek - 1369 V. Bölcs Károly francia király újraindítja a harcot - angol tengeri vereség Belpolitikai gondok - Anglia - 1381 a kemény adóztatás miatt Watt Tyler és John Bull vezette parasztfelkelések - a válságos helyzetben Lancaster hercege, IV. Henrik elfoglalja az angol trónt - Franciaország - VI. Károly francia király elmebeteg lesz - burgundiai és orleansi hercegek véres rivalizálása miatt 1415-ben V. Henrik újra bejelenti igényét a francia trónra - 1420 az őrült francia király beleegyezik, hogy örököse V. Henrik angol király - nemsokára mindkét király meghal, V. Henrik fiát, VI. Henriket királlyá koronázzák, amibe a tényleges örökös Valois Károly nem egyezik bele Fordulat a háború menetében - Jeanne d’Arc megteremti a franciák egységét - 1429 Orleans várát az ő vezetésével visszafoglalják - Reimsben VII. Károlyt királlyá koronázzák - 1431 Jeanne d’Arc-ot árulás vádjával angol kézre adják - az orleans-i szüzet megégetik - sorozatos francia győzelmek - 1453 francia győzelemmel véget ér a háború A rózsák háborúja Angliában - 1455-1485 - százéves háborút követő polgárháború - York család: vörös rózsa - Lancester család: fehér rózsa - a küzdelemből a Tudor dinasztia kerül ki győztesen, VII. Henrik lesz a király