Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Katona József: Bánk bán

A dráma keletkezéstörténete

A romantika jellemző vonásai

-          XVIII. század végén kibontakozó új művészeti és szellemi áramlat

-          nemzeti küzdelmek, kapitalizmus lendülete

-          új világból való kiábrándulás

A romantika Magyarországon

-          a magyar értelmiség szűk rétege a XIX. század elején fokozatosan növekedni kezd

-          kritikai lapok indulnak, pl. Kossuth országgyűlési tudósításai

-          megalakul a Kisfaludy Társaság – pályázati felhívások fellendítik az irodalmi életet

-          megindul a színjátszás, 1837-ig (Nemzeti Színház) csak vándorszíntársulatok

-          a század elején népszerűek a romantikus, nemesi szemléletű múltidéző drámák

-          nemesi értékek: becsület, hazaszeretet, előjogok védelme

Katona József (1791–1830)

-          Kecskeméten születik 1791-ben, apja jómódú, majd elszegényedő takács

-          1802-1807: pesti és kecskeméti piarista gimnáziumban tanul

-          utána az egyetemre előkészítő filozófiai osztályokat végez

-          1810-1813: Pesten jogot tanul, közben a pesti magyar színtársulat tagja

-          színész, rendező, dramaturg, műfordító, valamint saját darabokat is ír

-          tragédiái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Ziska

-          reménytelenül szerelmes Széppataky Rózába

-          1815 – elkészül a Bánk bán első változata

-          az Erdélyi Múzeum (Döbrentei lapja) pályázatára küldi el, de nem ér el semmit

-          1820-ban megjelenik a második, javított és átdolgozott kiadás

-          Katona sokat merít Bárány Boldizsár Rosta című szakértő kritikájából

-          a cenzúra nem engedi színházban előadni

-          Katona alügyész, majd főügyész Kecskeméten

-          1821 – elemzés a magyar színjátszás fogyatékosságairól

-          1830 – szívszélhűdésben meghal

 

Bánk bán

A királynőgyilkosság vándortémája

-          első megjelenés 1268-ban, egy ausztriai verses krónikában

-          Képes Krónika, Magyarok Krónikája, Anonymus: Gesta Hungarorum

-          Hans Sachs, Bonfini (Mátyás történetírója), Daniel Defoe, Franz Grillparzer

A Bánk bán közvetlen előzményei

-          kortárs német irodalom hatása – átvett szövegrészek

-          Schiller Ármány és szerelem című drámája

-          reformkor felé mutató szellemiség, újszerű, romantikus szemlélet

-          Bánk a nemzeti egységet és a békét képviseli

A dráma utóélete

-          először 1833-ban mutatják be Kassán

-          1848. március 15-én este a Bánk bánt adja a Nemzeti Színház

-          1861-ben operaváltozat Erkel Ferenc zenéjével és Egressy Béni szövegével

-          elsőként Arany János ír róla elismerő szakértő kritikát (utána Erdélyi János, Gyulai Pál)

-          Illyés Gyula átdolgozza, elsimít néhány apróbb hibát és pontatlanságot

Szerkezet

-          Shakespeare-i drámaszerkezet

-          Katona állítólag korábban Hamletet is eljátszotta, fordított Shakespeare-t

-          klasszikus, szabályos szerkesztés (a dráma szerkezeti elemeinek az 5 szakasz felel meg)

-          a tragédiát a főhős megkésett felismerése okozza

-          romantikus vonások

-          több szálon futó, szerteágazó cselekmény

-          álompor, rejtekajtó, szerelmi bájital, gyilkosság a nyílt színen

-          akció és dikció egysége – a nyelv a helyzethez alkalmazkodik

-          szentimentalizmuson túllépő, romantikus formanyelv

-          a műben egybefonódnak a magán- és közéleti konfliktusok

-          fő témaköre az élősködő idegen hatalom elleni lehetséges magatartásformák

-          a válságos politikai helyzetből személyes tragédiák következnek

-          mindez a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában tükröződik

-          szerelmi és történelmi tragédia egyben – a végén csak a történelmi látszik megoldódni

-          a Bánk bánt konfliktusos és középpontos drámának is tekinthetjük (Bécsy Tamás elmélete)

-          a mű és a konfliktusrendszer középpontjában a címszereplő áll

-          minden erő rá irányul, minden sérelem, ha áttételesen is, de őt is sérti

-          a helyszín és az idő egysége csak egy-egy szakaszon belül érvényesül

-          a szakaszoknak önálló funkciójuk van; ritmus szempontjából is eltérőek

-          az egyes szakaszokban váltakozva kerül előtérbe a magán- és a közélet

-          minden szakasz hangsúlyos jelenettel zárul

-          fontos szerep jut a szakaszok közti cselekménynek

Expozíció, előversengés – I. szakasz

-          a mű in medias res indul (az „előversengés” az első változatban még nem szerepelt)

-          konfliktusok, valamint a főbb szereplők bemutatása

-          Bánk megfigyeli Melindát, amint engedi Ottónak, hogy megfogja a kezét

-          eleinte Melinda kerül a dráma középpontjába

-          féltett testvér, hitves, vágyakozás tárgya, rivális, stb.

-          Gertrudis királyné saját hatalmának megszilárdításán fáradozik

-          minden fontosabb pozícióba saját (meráni) embereit ülteti

-          férje távollétében igyekszik a nádorrá előléptetett Bánkot távol tartani

-          a magyarok elnyomott nép, ez indulatokat szít

-          békételenek Petur vezetésével összeesküvést szerveznek a királyné ellen

-          itt jelenik meg a bojóthi (spanyol) nemzet, amely szintén elnyomott, és már-már kihal

-          bojóthiak hazájuknak tekintik Magyarországot

-          Simon feleségének 7 fia születik, akik közül hatot titokban nevel

-          Mindez Simon és Mikhál párbeszédéből derül ki

-          Gertrudis testvérével, Ottóval, beszélgetést folytat Melinda elcsábításáról

-          Gertrudis nem a célt, hanem a módszert és az eredményt helyteleníti

-          Gertrudis egyszerre beszéli le és bátorítja Ottót

-          valószínűleg tud Biberach cselszövéséről (hevítő és altató), de nem szól bele

-          Bánk a felvonást hosszú monológgal zárja, melyben széttépi tündéri láncait

-          lerántja a fátylat a két legfőbb értékről: haza, becsület

Bonyodalom – II. szakasz

-          a nagyúr (Bánk) hazatérve szembesül a magyarságot sújtó szörnyűségekkel

-          beszél Tiborccal és Peturral is, még nem hagyja egészen meggyőzni magát

-          Petur jellemét itt ismerhetjük meg

-          az uralkodó feltétlen híve: amikor Bánk Endrére hivatkozik, Petur leborul előtte

-          Biberach elárulja Ottót (látja, hogy a királyné oldalán kevesebb esélye van a „fennmaradásra”)

Kibontakozás – III. szakasz

-          kibontakozik Bánk és Melinda konfliktusa

-          Bánk az érzelmeivel hinni próbál Melindának, de a józanész nem engedi

-          Tiborc fájdalmas monológban ismerteti a parasztság nyomorát

-          tragikomikus helyzet: Bánk nem képes figyelni, reakciói saját sorsára vonatkoznak

-          Ottó leszúrja Biberachot (lézengő ritter)

-          ráébred, hogy kijátszotta őt, de nem ezért, hanem félelemből öli meg

Tetőpont – IV. szakasz

-          Gertrudis őrültnek mondja Melindát, bár tudja, hogy igaza van

-          Melinda a királynő uralkodása által kiváltott magánéleti konfliktusokat jeleníti meg

-          Mikhál a közéleti problémákra (nyomor) helyezi a hangsúlyt

-          Bánk Tiborccal elküldi Melindát az udvarból

-          Bánk felelősségre vonja Gertrudist, és hirtelen felindulásból leszúrja

-         zsebre vágja a csengettyűt, amikor Gertrudis a szolgát hívná – a király távollétében ő az úr

-          ennek hatására kitör a nemesi zendülés

Megoldás – V. szakasz

-          megjön a király (deus ex machina-szerű mozzanat)

-          Peturra terelődik a gyilkossági gyanú, ezért családjával együtt lemészárolják (Solom hibájából)

-          Ottó megöli Melindát, majd elmenekül az országból

-          záró képben a kiegyenlítődés, a béke, a hibák beismerése, a fásultság uralkodik

-          a király nem ítéli el Bánkot, mivel az Isten már megtette helyette

-          tanulság: elnyomó idegeneket félre kell állítani

-          csak liberális nemzeteszme és szellemiség biztosítja a problémák emberséges megoldását

-          Endre legvégül gyermekeihez, a jövő királyaihoz fordul

A szereplők rendszere

-          a mű szereplői három csoportba oszthatók (Arany János)

-          mindhárom csoport egy-egy vezéregyéniség köré csoportosul

-          a csoportok tagjai a vezéregyéniségek elveit, véleményét képviselik

-          az egyes csoportok alakjai a dráma során nem, vagy alig változtatják álláspontjaikat

-          az egyetlen kivétel Bánk bán, aki modern, romantikus, érzékeny karakter

Bánk bán köre – Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc

-          céljuk Gertrudis önkényuralmának megdöntése

-          mindannyian elnyomott nemzet sarjai - magyarok, illetve bojóthiaiak

-          Tiborc és Melinda kivételével nemesek

-          Melinda érzékeny, finom lelkű, hűséges, de naiv

-          Petur áll a nemesi ellenállás élén

-          a magyar nemes tipikus megtestesítője: heves, indulatos, forrófejű

-          Bánknál szűkebb látókörű, nem humanista (nőgyűlölő)

-          Bánk eleinte nem kötelezi el magát mellettük, próbál királyhű maradni

-          Tiborccal folytatott párbeszéde, valamint az országjáró körútja során tapasztalt borzalmak mégis meggyőzik az ellenállás szükségességéről

-          Tiborc a leginkább szenvedő réteg, a parasztság képviselője

-          Bánkhoz közvetlen, baráti viszony fűzi

-          helyzetüket a harmadik szakaszban található monológban fejti ki

Endre köre – a király, illetve a királypártiak

-          Endre: Bánkhoz hasonló szerető férj, államférfi és igazságra törekvő ember

-          Myska (a királyfiak nevelője), Solom (Myska fia)

-          az uralkodóházat, így egészen az utolsó jelenetig Gertrudist is képviselik

-          a végén belátják, hogy Bánk tette jogos volt

Gertrudis köre – Ottó, Biberach, Izidóra

-          mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják

-          Ottó elkényeztetett, döntésképtelen, gyenge, gyáva kéjenc

-          minden érték hiányzik belőle, hibáival gyakran kérkedik is

-          a mű végén elmenekül, de előtte bosszúból megöli Melindát

-          Biberach (lézengő ritter) embergyűlölő, ravasz, cinikus

-          számára a pénz az egyetlen érték: „Ott a haza, ahol a haszon”

-          számára nincsenek erkölcsi korlátok

Bánk alakja

Hamleti alkat

-          magánéleti és közéleti tragikum összefonódása

-          gondolat és tett konfliktusa - cselekvésképtelenség

-          bosszú kötelezettsége szemben állnak világszemléletével

-          sejtés és megbizonyosodás problémája – sejtések alapján cselekszik, gyakran hibásan

-          nem látja tisztán Gertrudis és körének szándékait és tetteit

-          feladata az egyensúly helyrebillentése, ezért saját elveit kell feladnia

Modern, romantikus személyiség

-          a feudalizmus és felvilágosodás határán

-          Bánk kényes feudális jogaira

-          tevékenysége a reformkort előlegezi meg, bár egyes szándékai még homályosak

-          legfőbb értékei a haza és a becsület

-          becsületére az összes szereplő közül ő helyezi a legnagyobb hangsúlyt

-          lobbanékony természet, gyakran ítél első benyomás alapján

-          Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (engedi a homlokára tenni Ottó kezét) félreérti

-          feleségét és gyermekeit hirtelen felindulásból megátkozza

-          emberszeretet, békevágy mindvégig jellemzi

-          saját tetteitől is elborzad, Gertrudis megölése után a lelki összeomlás szélén áll

-          Gertrudist csak önvédelemből öli meg

Melinda és a haza

-          számára a két legszentebb érték

-          váltakozó erővel késztetik előre a bosszúállásig

-          mindkét értéket egyszerre csak Gertrudis veszélyezteti – neki kell meghalnia

-          a királyné halála nem jelent megoldást az időközben kibontakozó magánéleti válságra

Gertrudis alakja

-          Gertrudis számára az egyetlen érték a hatalom

-          az önkényuralom megtestesítője, a magyarok elnyomója

-          királynő akar lenni, nem királyné

-          férfias, uralkodásra termett jellem

-          hatalmát minden eszközzel megszilárdítani igyekszik

-         Bánk eltávolítása

-         saját hivatalnokok mindenhová

-         az udvar méltóságának megóvása

-          Bánkhoz méltó ellenféllé nagyhatalmi pozíciója, illetve politikai lehetőségei teszik

-          személyes értékei messze alulmúlják Bánkéit

-          Gertrudis a mű jellemábrázolásának csúcspontja

-          büszkeség

-          fontos számára a becsületesség látszata, az igazságosnak tűnő viselkedés

-          Ottóval való beszélgetésében válik nyilvánvalóvá

-          tudja, hogy Ottó szándéka tisztességtelen ám gőgje nem tudja elviselni, hogy Ottó sikertelenségével szégyent hozzon a királyi udvarra

-          hazaszeretet

-          a cselekmény fő mozgatórugója nem csak a királyné esetében

-          a tragédia közvetlen okozója

-          Gertrudis akkor veszti el az önuralmát, amikor Bánk a merániaiakat bírálja