Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


15. Magyarország 1848-1849-ben A. Mutassa be, hogyan teremtette meg a polgári átalakulást a 48-as áprilisi törvények! Mik a hiányosságai? A forradalom kibontakozása - márc. 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba érkezik (rendi országgyűlés) - márc. 3. Kossuth fölirati javaslata – az alsó tábla elfogadja - jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, alkotmányosság a birodalom minden népének - a pesti ellenzéki kör hiányosnak találja Kossuth javaslatait - petíciót fogalmaznak az országgyűlésnek: - „Mit kíván a magyar nemzet? – Legyen béke, szabadság és egyetértés!” 1. sajtószabadság 2. felelős minisztérium Budapesten 3. évenkénti országgyűlés Pesten 4. törvény előtti egyenlőség 5. nemzeti őrsereg 6. közös teherviselés 7. úrbéri viszonyok megszűntetése 8. esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján 9. nemzeti bank 10. katonaság felesketése, idegenek hazaküldése, magyarok visszahozása 11. politikai foglyok szabadon engedése 12. unió Erdéllyel - Kossuth további petíciókkal akarja siettetni az eseményeket - márc. 13. Kossuth fölirati javaslata nyomán kitör a bécsi forradalom - márc. 14. a főrendi ház elfogadja a 12 pontot - a Pilvax-kávéházban a márciusi ifjak utcai tüntetést szerveznek - márc. 15. tízezres tömeg a nyomdába megy, kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt - kiszabadítják Táncsics Mihályt (politikai státusfogoly) - márc. 16. államtanács fogadja a petíciót - márc. 17. a nádor teljhatalmat kap, miniszterelnök gróf Batthyány Lajos Az áprilisi törvények - az országgyűlés két hét alatt megalkotja a polgári átalakulást megalapozó törvényeket - ápr. 11. V. Ferdinánd szentesíti - alkotmányos monarchiát hoz létre - pragmatica sanctio figyelembe vétele - 31 cikkelyből áll - intézkedik a független felelős magyar minisztérium alakításáról - az uralkodó, a nádor, a királyi helytartó rendeletei csak akkor érvényesek, ha a miniszterek ellenjegyzik - miniszterek a törvényhozásnak felelősek - országgyűlés évenként ülésezik - a király joga az országgyűlést összehívni, meghosszabbítani, berekeszteni, feloszlatni - az országgyűlésnek az előző évi számadást el kell készíteni - a költségvetést el kell fogadni - nyilvánosak a két tábla gyűlései - kétszintű választójog, cenzusos - választó: 20 év feletti, itt született vagy honosított férfi; megfelelő cenzussal - választható minden választó 24 év felett, ha tud magyarul - közös közteherviselés - kártérítés az állam feladata (jobbágyfelszabadítás, kötelező örökváltság) - sajtószabadság – eltörlik a cenzúrát - radikálisabb lapok ellen védekezés: 5000 ill. 10000 Ft letét A törvénykönyv hiányosságai - a jobbágyság 60%-a zsellér – nem kapnak elég földet - a majorság a földesúr tulajdonában marad, beolvasztják a közös legelők egy részét is - zsellérek a majorságot művelik - nem rendezi a nemzetiségek ügyét - később végzetes: a nemzetiségi parasztság szembefordul a forradalommal - Batthyány-kormány: „Egy politikai nemzet van: a magyar” B. Szabadságharc katonai történetének vázlata - 1848. július 11. népképviseleti országgyűlés – 200 ezer főnyi honvédújonc megszavazása - megkezdődik az újoncok összeírása, szabadcsapatok toborzása - a császári sereg magyar katonáit átteszik a honvéd csapatokba - létrejön az Országos Honvédelmi Bizottmány - szeptember 11. Jelasics bán 35 ezer fős seregével átlépi a Drávát - népfelkelés indul a Dunántúlon Jelasics ellen - szeptember 29. Pákozd és Sukoró között csata - Győr felé Jellasics elhagyja az országot - az udvar ellentámadását megzavarja a második bécsi forradalom - október 30. megindulnak a magyar csapatok - Windischgrätz elfolytja a forradalmat - Schwechatnál a császári csapatok visszaverik a magyar támadást - Görgey Artúr az új parancsnok, kénytelen Ny-on visszavonulni - szerbek ellen D-en nem sikerül csatát nyerni - ÉK-en betör Schlick hadtestje - Erdélyből Puchner kiűzi a magyarokat - Batthyány és Deák vezetésével békeküldöttség indul Windischgrätzhez - Batthyányt börtönbe zárják - Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel - 1849. február Klapka megállítja Tokajnál Schlicket, Szolnoknál Windischgrätzet - Bem lesz az erdélyi csapatok vezére, visszaszerzi Kolozsvárt - tavaszra ütőképes magyar hadsereg alakul - március osztrák, orosz csapatok kiűzése Erdélyből - dicsőséges tavaszi hadjárat - fővezér Dembinszky – vereség Kápolnánál - az új főparancsnok ismét Görgey - április: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg – magyar győzelmek - népfelkelés indul a Dunántúlon - a maradék császári seregeket szétverik - április 14. Debrecenben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását - Temesköznél Bem és Perczel seregei felszámolják a szerbeket - május 25. Buda visszafoglalása - május 9. I. Miklós kijelenti, hogy segít a császárnak - június elején koncentrált támadás indul Magyarország ellen - 360 ezer osztrák, orosz – 170 ezer magyar - Komáromnál megfékezik az osztrákokat - júliusban elesik Erdély – július 31. Segesvár (Petőfi?) - Szegednél Dembinszky harc nélkül megadja magát - augusztus 9. Temesvárnál vereség - augusztus 13. Világosnál Görgey leteszi a fegyvert