Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Örkény István (1912 – 1979) Élete - Budapesten születik jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban - a Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerez - 1930-as években kezd írni, a Szép Szó köréhez tartozik, jól ismeri József Attilát - 1938-39 London, Párizs - 1942 behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökíti meg - a 2. magyar hadsereggel gyalogol a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esik - 1946-1956 az MKP tagja - újságoknál dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag - Házastársak című regénye sikeres, Lila tinta című elbeszélése nagy port kavar - 1956-ban részt vesz a forradalomban, ezért 5 évre betiltják - a 60-as években születnek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák - utolsó éveinek egyik legsikeresebb drámája a Pisti a vérzivatarban - életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza - részletes, anekdotikus mű: Örkény szeretett önmagáról beszélni Tóték Keletkezés - első változatot 1964-ben kezdi írni - eredetileg forgatókönyvnek szánja, címváltozatok: Pókok, Csönd legyen! - 1966-ban jelenik meg kisregény alakban - 1967-ben Kazimir Károly rendező javaslatára dráma formában is megírja - bemutató a Thália Színházban, főszereplő Latinovits Zoltán - világszerte nagy siker, 1970-ben Feketehumor-díj Franciaországban - később Fábri Zoltán filmet forgat belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel Felépítés - apró, egymástól gyakran független mozaikokból áll össze a cselekmény - két felvonás - elsőben a feszültségből konfliktusok bontakoznak ki - másodikban a konfliktusok megoldódnak A drámai szituáció - a fronton harcoló Gyula ráveszi parancsnokát, hogy töltse szabadságát a szüleinél - a szülők – fiuk túlélése érdekében – mindent megtesznek a vendégért - érkezését lázas készülődés előzi meg - az őrnagy komikus figura lenne, ha nem képviselne hatalmat Tóték szemében - idegrendszerét megviselte a frontszolgálat, hozzászokott a parancsolgatáshoz - már érkezésekor feszültséget kelt: összetévesztik egy másik katonával – csalódnak benne - Tót tűzoltóparancsnok tekintélye az őrnagy érkeztével csorbul - a közösség az őrnagyot fogadja el hatalomként, neki rendeli alá magát - Tót a beletörődéssel kiprovokálja magának, hogy megalázzák - az őrnagy rákényszeríti a családot, hogy vele együtt virrasszanak - látszatcselekvés: dobozolás (azóta szimbolikus értelmet kapott) - egyre abszurdabb helyzetekben mindinkább megalázza Tótot - fejébe kell húznia a sapkáját, zseblámpát kell a szájába vennie, stb. - különféle érthetetlen vádak, pl. szőrnagynak gúnyolta az őrnagyot A groteszk - eredet a német grotta (barlang) szóból, jelentése: furcsa, elrettentő és mulatságos egyszerre - a Tótékban az abszurditás az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik - a valószerűséget dokumentumok is erősítik - a regény konkrét időben és térben játszódik, a drámaváltozat elvontabb, általános érvényű - a dráma egy mellékszereplő által válik groteszkké, abszurddá - a postás az első rész végén megsemmisíti a Gyula haláláról hírt adó levelet - nyilvánvalóvá válik, hogy Tóték erőfeszítése hiábavaló - az őrnagy groteszk figura – egyszerre nevetséges és félelmetes - tettei és a Tótékra kényszerített viselkedés komikusnak hatnak - az általa képviselt hatalom mögött a háború, az elnyomás áll Tót menekülési kísérletei - a második részben Tót kiutat keres, megpróbál eltűnni az őrnagy látóköréből - először Tomaji plébános ágya alatt talál menedéket - az egyház, a történelmi szellem képviselője; nem nyújt igazi segítséget - Cipriani professzor modern szemléletű ideggyógyász, megérti Tótot, de nem segít ő sem - először a budiban tud Tót az őrnagy fölé kerekedni, rákényszeríteni az akaratát Végkifejlet - Örkény szerint az ember egyetlen kiútja a tett - Tót csak a dráma végén cselekszik: négy darabra vágja az őrnagyot - pszichológiailag alátámasztott tett: az őrnagy Tóték várakozásával ellentétben visszatér - a dráma a későn cselekvő, korlátozott kisember és a hatalom viszonyáról szól - Tót a cselekvés által helyreállítja az erkölcsi világrendet - Örkény reménykedik, hogy ez történelmi léptékben is megtehető Értelmezési lehetőségek - az őrnagy alakjában a háború dehumanizáló ereje jelenik meg - fasizmus és kisember viszonya - eredetileg józan gondolkodású emberek is vakon kiszolgálják a hatalmat - az ember nem képes saját történelmi korát megítélni - kommunizmus: az őrnagy a dobozolást mint társadalmi programot képzeli el - hatalom és áldozat viszonya szinte minden élethelyzetben elképzelhető - „Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást” - bárki kerülhet hasonló helyzetbe a hétköznapi életben, pl. munkahelyen - két életminőség ütközése: „értelmiségi” őrnagy behatolása a kispolgári Tótékhoz - félelemtől eltorzult lélek: Tót kivetkőzik önmagából, nem képes cselekedni - tűzoltóparancsnokként éppen gyors döntésekre kellene képesnek lennie - Örkény cselekvésbe vetett hite: „az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye” - „Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik” Egyperces novellák Előzmények, keletkezés - novelláskötetek: Jeruzsálem hercegnője, Nászutasok a légypapíron - az Egyperces novellák kötet 1968-ban jelenik meg - tartalmazza a fenti kötetek egyes írásait, valamint új műveket is Négy szövegtípus - elbeszélés vagy párbeszéd, pl. A sátán Füreden - dokumentatív, csak a címmel együtt értelmezhető szöveg, pl. Mi mindent kell tudni - kisebb részekből összetevődő mű, pl. Szóvirágok - vizuális alkotás, pl. Pecsét Új műfaj - szűkített próza, rövid terjedelmű írások - „képletek”: a közlés minimumával áll szemben az értelmezési lehetőségek maximuma - az olvasóra komoly alkotási feladat hárul - a „füstcsóva elve”: a realista novella ábrázolja a házat és a kéményből kiszálló füstöt is - az egyperces csak a füstcsóváról szól - enigmaszerűség (enigma: rejtély, talány) - valóság ábrázolása egy új nézőpontból - töredékes események, életre keltett gondolatok - változatos témák: „népmesétől a városi folklórig, (…) a kurtára fogott tragédiáig” - szürrealista, naturalista, groteszk elemek keveredése In memoriam dr. K. H. G. - párbeszédes novella - fekete humorral idézi meg a fasizmus történelmi helyzetét - a munkaszolgálatos dr. K. H. G. irodalomról próbál beszélgetni német őrével - az őrt felidegesíti a fogoly szellemi fölénye, ezért lelövi - „mindennapi” történet a német lágerekben - az egész kor groteszk tragikuma jelenik meg a történetben - a műveletlenség és a durva, primitív viselkedés közti kapcsolatot is bemutatja - az őr a kezében lévő hatalommal visszaél, a legegyszerűbb megoldást választja Kenyér - Örkény munkatáborról szóló egyik legmegrázóbb műve - a táborban a kenyeret mérnöki pontossággal osztják el a barakk lakói között - a módszert csaknem másfél évig tartott kikísérletezni - aprólékos, (túlságosan) természetes hangvételű leírás - látszólag jelentéktelen részletek is nagy hangsúlyt kapnak - a kenyér „púpját” minden nap másvalaki kapja - a kiszolgáltatott, tétlenségre kárhoztatott emberek számára fontos a kenyérosztás - pótcselekvésnek és közösségi túlélési technikának is tekinthető - az egyenlő elosztás biztosítja mindenki számára méltóságának megőrzését - Örkény szerint az emberek közötti legfontosabb kapcsolat a szolidaritás - egy „marék morzsa mindennap az asztalon marad” - pazarlás árán is meg kell őrizni az egyenlőséget Mi mindent kell tudni - a cím által válik novellává - maga a szöveg egy átszállójegyről átmásolt szabályzat - a cím itt a szöveg része, nemcsak utal a tartalomra - felsóhajtás, összekacsintás az olvasóval - a szabályok feleslegesen bonyolult voltára hívja fel a figyelmet - hétköznapi életünk során a hasonló szövegeket gyakran el sem olvassuk - lényegében használhatatlan információ, nem is érdemes tudni Rózsakiállítás - a történet egy új műfaj születéséről szól - Korom Áron rendező dokumentumfilmet készít három ember haldoklásáról - nem igazi dokumentumfilm születik, mivel mindenki – az író különösen – szerepet játszik - a művészi hatást csak tudatos komponálás árán tudja elérni a rendező - az életet nem lehet megrendezni, a halált nem lehet megismételni - Darvas Gábor a forgatás idején már halott, utolsó napjait Darvasné beszéli el - a tudós csak az utolsó három hétben ismeri meg igazán a feleségét - Mikóné halála a leginkább megrendezett, erről is szól legrészletesebben a mű - J. Nagy, az író, tudatosan készül a halálra, végül a kamera előtt lesz öngyilkos - tudja, hogy valóban nincs sok ideje; nem akarja elrontani a felvételt