Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A korlátlan természet, szabadság és természetesség érvényesítésére törekedett minden szinten. Költészetét és sorsát népért  a nemzetért való elhivatottság alapvetően meghatározta. Jellemző a népies irodalom és a népköltészet. a Lírát a dal jegyében újitotta meg, de 1846-tól előtérbe kerül a forradalmiság.

Az Alföld (1844)

Ezen év júliusában a költő egy ideje pesten él. Az elvágyodó, illetve ismertebb, otthonosabb vidékre visszavágyodó alkoltó nosztalgia verse, a pusztaság végtelen szabadságának himnusza. Közelről távolodó logikára rendezi a lépeket. Érzelmek kapcsolódnak a tájhoz, az élet boldog átérzésének tiszta költeménye. Sajátos szerkeztési mód, látókör tágítása, fokozatos szűkítése. Kétféle tájideál szembeállítása. Egy adott nyarat jelenít meg. A cím témajelölő. Jelzők segítenek az érzelmek átadásában. A képek részben a táj részletei, részben valamely jelkép, metafora vagy hasonlat elemei. Az utolsó szakasz személyes vallomás, amely bezárja a művet.

A puszta, télen (1848)

1848 január, saját személyes gondolat, reflexió.
- lírai realizmus, ember és természet összefonódása, emberi tulajdonságokkal felruházott természet.
2-3 str.: teljes költői világkép, a természet szemlélése, nyüzsgés hiánya
4-6 str.:az első ember a béres kerül a középpontba, komótos hangulat.
6-7 str.: kiszélesedett látókör, a természeti erők megjelenítése
8. str: a természet megpihen, elcsendesedik
9. str.: republikánus gondolatok, egyetemes szabadságeszme, szubjektív mozzanatok felülkerekedése a tárgyi világon.

 

(o.m)