Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Radnóti Miklós (1909 – 1944) Életrajzi adatok - Budapesten születik zsidó értelmiségi családban - születése anyja és ikertestvére életébe kerül - emiatt önvád gyötri, az 1940-es Ikrek hava című prózai művében is megjelenik - 1921 apját is elveszti, textilkereskedő nagybátyja neveli - Budapesten, majd Csehszlovákiában, a liberci textiltechnikai főiskolán tanul - egy ideig nagybátyja kereskedésében dolgozik - 1930 szegedi egyetem, magyar-francia szak, Pogányköszöntő kötet - Szegedi Fiatalok Művészeti Klubja – szocialista tömörülés, a tanyavilágot tanulmányozzák - kapcsolat az illegális kommunista pártszervezettel - 1931 nyarát Párizsban tölti, megismerkedik a modern művészeti áramlatokkal - Újmódi pásztorok éneke kötet - 1933 Budapestre költözik, alkalmi munkákból, műfordításból, tanításból él - a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Lábadozó szél kötet - irodalomtörténeti doktorátus (Kaffka Margit művészi fejlődése), tanári állást nem kap - a fasiszta zsidóüldözés egyre erősebb, Radnóti igyekszik szellemileg elszigetelődni - katolicizmus, költészet, baloldali közéletiség - 1935 házasság Gyarmati Fannival, Újhold kötet - 1940-től háromszor hívják be munkaszolgálatra - 1944 májusában a jugoszláviai Bor melletti Lager Heidenauba szállítják - „erőltetett menet” után a Győr közelében levő Abda község határában agyonlövik - 1946 Tajtékos ég kötet a táborban írt utolsó verseit tartalmazza Első kötetei Pogány köszöntő (1930) - klasszikus műfajok felújítása - antik és francia hatások - latin klasszicizmus + szürrealizmus, avantgárd Újmódi pásztorok éneke (1931) - bukolikus költészet megidézése, tájköltészet Lábadozó szél (1933) - világtörténelmi változások, Németország előretörése, a fasizmus terjedése - a megalkuvást nem tűrő gondolkodók menekülnek Berlinből - talajvesztés, félelem az üldöztetéstől Az egyéni haláltudat alakulása az Újholdtól a Tajtékos ég kötetig Újhold (1935) - költői beérkezés, Radnóti a Nyugat elismert alkotója - rendezett magánélet: feleségül veszi Fannit - lázadó magatartás az üldözésekkel szemben - humanista értékek őrzése Mint a bika - kibontott, homéroszi hasonlat; bukolikus tájelemek, állatmotívumok - az első két versszakban ellentétes minősítés - a bika mitológiai elem, a személyiség, az autonomitás szimbóluma - első versszak: a múlt ábrázolása - erő, fölény, a világot uralni tudó személyiség jelenik meg - magamutogatás a veszélyhelyzetben morális erő - második versszakban a jelen kerül előtérbe - ellenséges erők közeledtét az állat csak az érzékeivel fogja fel, ösztönösen - helytállás a megváltozott körülmények között is - expresszív ábrázolásmód, avantgárd eszköztár - epigrammatikus zárlat a jövőt tükrözi - perspektívátlanság, kilátástalan személyes sors - az emberség számára példát fog mutatni a költő bátor helytállása Járkálj csak, halálraítélt (1936) - meghatározó motívummá válik a halál közelségének gondolata - Radnóti elfogadja saját sorsát, igyekszik fölébe emelkedni - klasszicizálódás, visszatérés a kötött formákhoz (általában rímes jambus) - a forma szilárd rendje hat a versek megfogalmazására, tartalmára Járkálj csak, halálraítélt - tiszta, kemény erkölcs: ártatlanság + küzdő szellem - a járkálás pótcselekvés, de emberi tartást hordoz - riadalmat, feszültséggel teli táj a lélek riadalmát mutatja - szürrealista képek: „a rémülettől fehér és púpos lett az út” - belső erők mozgósítása a külső veszedelem, a félelem ellen Meredek út (1938) Béke, borzalom - modernizált, általánosított, mindenre kiható haláltánc-élmény - mindennapi mozzanatok válnak a halálélmény hordozójává - állókép-szerű megjelenítés: háromszor ismétlődik a „tíz óra volt” - kikeményített, merev, dehumanizált vízió - Chirico (festő) ábrázolásmódjára emlékeztető riasztó képek - eltűnik a pátosz, a költői képrendszer A „Meredek út” egyik példányára - megfordult értékrend: a humanizmus, a költő-lét bűnné vált - művész kötelessége: legyen „az igazra tanú” - keserűen ironikus stílus - szabálytalan, avantgárdba hajló forma - szerepvállalás, az alkotás nehézségei:       - a költőnek az evidens, ősi törvényeket is ki kell mondania Tajtékos ég (1946) - posztumusz kötet, még Radnóti kezdte összeállítani - utolsó verseinek kéziratát a tömegsírban találták meg (Bori napló) Nem tudhatom - megújított óda, visszafogott ünnepélyesség - Berzsenyi ódáinak és Arany 50-es években született verseinek megidézése - haza és otthon képei egybefolynak - személyes és közéleti gondolatok is helyt kapnak (nemzeti gondolatok) - a zárlat a Himnuszt és a Szózatot idézi Sem emlék, sem varázslat - lassú hömpölygésű, létösszegző jellegű vers - felütésben a múlt megidézése: őrangyal védelme – szakrális, bibliai motívum - 2. versszaktól a jelen ábrázolása - munkaszolgálatos, mindenéből kiforgatott, üldözött értelmiségi létkérdései - szemben áll a barbár, elembertelenedett világgal - az elkerülhetetlen halál ellenére küzd a humánum megőrzéséért - magas erkölcsű, tiszta, félelmét legyőző ember - a vers végén felsejlik a jövő: „a világ újraépül” - forma majdnem hexameter – a sok spondeus nyugalmat sugároz Erőltetett menet - a forma kerül előtérbe - a lépés bizonytalanságát megjelenítő tördelt sorok - Walter von der Vogelweide elégiaformája - dramatikus, kontrasztra épülő elégia - az első rész a megélt történelmi drámáról szól, a második idilli hangulatú - a költő felülkerekedik a reménytelen helyzeten – mindig van újrakezdésre lehetőség - méltó, természetes halál vágya természeti képekben nyer kifejezést - archetipikus, általánosított idill Razglednicák - razglednica szerb szó, jelentése: képeslap - rövid helyzetképek a tájról, emberekről, költői sorsról - a harmónia, az idill elvesztésének folyamata nyilvánul meg - a tér végül egyetlen drámai esemény bemutatásáig sűrűsödik - 1. a felbolydult világ ábrázolása - szürrealista, expresszív képek, mégis visszafogott hangvétel - őrangyal-képzet: Fanni megidézése (Sem emlék, sem varázslat) - a kiegyensúlyozott, klasszikus epigrammaszerkezet itt még harmonikus hatást eredményez - 2. megbomlik a formai szabályosság - a „fodrozó erő” szétmorzsolja az idillt - az ábrázolás módja az idilli táj ellenére nyomasztó hatást kelt - a Mint a bika vershez hasonlóan csak érzékekkel lehet felfogni a közeledő veszélyt - 3. véres látomás, tragédia - komplex szürrealista kép elvont időképzettel: az egész világra rávetül a tragédia - 4. konkretizálja a borzalmakat - a drámai esemény: bajtárs halála (tarkólövés) - saját sorsát vetíti előre: „így végzed hát te is” - a halál nem nehéz, a fontos, hogy méltón fogadjuk Eclogák - ecloga: szemelvény - Theokritosz görög költő írt először eclogát – pásztoridill - Vergiliustól származnak a műfaj klasszikusai – politikai tartalom - Radnóti írta az egyetlen magyar eclogaciklust (8 vers) - a hatodik hiányzik, általános vélemény szerint ez a Töredék című vers - antik harmónia megőrzése + ars poetica - később egyre kevesebb antik elem, a bukolikus költészet elemei eltűnnek Első ecloga - pásztor és költő párbeszéde - a költő szerepe önvallomásra ad lehetőséget - az antik hexameteres forma megőrzése az idill elemeihez illeszkedik - leselkedő veszély nyilvánul meg a pásztor szavaiban: „mert április ez” - a szeszélyes hónap metaforája a történelmi eseményeket vetíti előre - felforgatott, harmóniából kibillentett világ - Garcia Lorca a spanyol polgárháborúban meghalt, és észre sem veszik - a pásztor-lét harmóniája ellentétben áll a költők sorsával - pásztor szerepe a történelmi kitekintés - a költőnek méltósággal helyt kell állnia, őriznie a humánumot - dac a kilátástalan helyzettel: tölgy-hasonlat - fontos a helyzet leírása, a tanú szerepe - tájelemek hozzák nyugvópontra a verset: a nap vége az idill vége is Negyedik ecloga - párbeszéd a költő és a hang között - eltűnnek a bukolikus költészet jellegzetes elemei - a dialógus az Első eclogához hasonlóan belső drámát takar - a költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg - reménytelenül, csüggedten szól az életről - „Szabad szerettem volna lenni mindig / s őrök kísértek végig az úton” - a hang a költő sikereit idézve igyekszik lelket önteni belé - a költő az emberlét, az öntudat ellen tiltakozik - megoldást a közeledő halálban lát: „a föld feloldoz” - a hang figyelmezteti a költőt a sorssal való férfias szembenézésre - „az égre írj, ha minden összetört” - Radnóti utolsó korszakának meghatározó gondolata Hetedik ecloga - az elégia és az episztola műfaja keveredik - szerelmes vers + korrajz - tragikus tartalom, de Radnóti a formán keresztül megőrzi a méltóságot - a munkatábor valóságának és az álmok, emlékek ellentétére épül a vers - a költő az emlékekben, a többi fogoly az álomban keresi a megnyugvást - az emlékezés nem segít, csak a kedves utáni vágyakozás fájdalmát erősíti - lezárásban visszatér az első versszak E/2 elégikus hangneme - Fannihoz szól, tisztán személyes tartalom - „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár” Részletes verselemzések Erőltetett menet - a bori lágerben született - életösztön és a fáradt, rezignált halálvágy küzdelme Radnótiban - két tízsoros egység alkotja a verset - első rész a halál mellett érvel - felütésben pejoratív jellegű névszói állítmány: bolond - a további sorok ezt az állítmányt indokolják - aprólékos esztétikai megformáltság, gazdag költői formakincs - ellentétek, archaizálás, szokatlan jelzők, alliterációk - mondatzárások (6. és 10. sor) ünnepélyesek, magasztos hangvételűek - második rész a remény belső érveit sorakoztatja fel az élet mellett - idillikus elemek a pusztulás látomására utalnak vissza, más színben tüntetik fel azokat - feltételes módú igealakok a remény mögötti bizonytalanságról árulkodnak - idilli szcenika toposzainak felhasználása (Madocsay), jellemző az általánosítás - zárlatban a szép, emberhez méltó halál vágya kap hangsúlyt - a költő az élet folytatása mellett dönt („fölkelek”) - a forma fontos részét képezi a vers mondanivalójának - nibelungizált alexandrin és a nibelungi sor vegyülete - Walter von der Vogelweide írta elégiáit hasonló formában - megtört sorok (cezúra: sormetszet) a lépés bizonytalanságát jelenítik meg Nem tudhatom - az egyik legszebb magyar vers a hazaszeretetről - Berzsenyi ódáinak és Arany 50-es években született verseinek gondolatai - a haza intim világként jelenik meg, összeforr az otthon fogalmával - egyéni élmények vegyülnek a tájelemekkel - első részben a hazafias reformkori ódákat idéző hangnemben szól a hazáról - már itt burkoltan megidézi Vörösmartyt: „bölcsőd az, s majdan sírod is” - a második egység egy kép kibontott elemzése - a táj felülről nem hordozza a lényeget, nem mutatja a fontos részleteket - a külső szemlélő számára pusztán az ország elmaradottsága szúr szemet - jellegzetes motívumok kiragadása: komondor, szöcske, Vörösmarty - a tájelemekből fokozatosan közelít rá az egyes emberekre, végül személyes élmények is megjelennek - az utolsó sorokban közéleti, nemzeti gondolatok kapnak helyt - Jónáshoz hasonlóan Radnóti kegyelmet kér „bűnös” nemzetünknek - Kölcsey Himnuszának hangnemében zárul a vers