Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


- az igékhez hasonlóan felvehetnek képzőt, jelet, ragot - kötelező jelentésmozzanatai: számra (egyes vagy többes) és esetre utalás - főneveink ragozási lehetősége igen sokrétű, egy-egy főnévnek akár több száz alakja lehet Melléknevek, számnevek - szegényes alakrendszerük van, mert legtöbbször szótári alakjukban szerepelnek - leggyakoribb szerepkörük a jelző - melléknév jellegzetes határozóragjai: -n (előhangzóval), -lag, -leg, -ul, -ül - számnév ragjai: -en, -ször, -szer, -ször - melléknév fokozása: -bb, leg…-bb képzőszerű toldalékokkal - jellegzetes tulajdonság: alkalmi főnevesülés, pl. piros – pirosak Igenévi-névmási ragozás - névmások alakrendszere megegyezik a névszók toldalékolásával - kivétel: személyes névmás szótöve általában a személyrag vagy névutó - ekkor a személyre, számra az ún. igenévi-névmási személyrag utal - pl. (én)től-em, (ő)miatt-uk, (mi)után-unk - szerepe: adott szót egy másik szóval és/vagy a beszédhelyzettel egyeztesse - a mondatban az ige nem önmagában áll, hanem öt kötelező jelentésmozzanatot hordoz - cselekvés módja; ideje; cselekvők száma és személye; tárgy határozottságának jelölése - egy-egy ige alakrendszerében legkevesebb 37 alak lehet, a tárgyas igéknél ez a szám 80 - ikes ragozás eredetileg alaki különbözőségével jelentésben is különbözött Jel - a toldalékok második helyén áll - nem hoz létre új szótári szót, csak újabb mozzanattal bővíti a szótő jelentését - egynél több is járulhat a tőhöz - utána csak rag állhat - pl. többes szám jele (-k), birtokos személyjelek, igeidő jele (-t, -tt) Rag - a szóalak zárómorfémája, nem követi semmilyen más toldalék - mindig csak egy szerepelhet egy szóalakban - mondatbeli szerep egyértelmű meghatározására szolgál - pl. -ban, -ben, -on, -en, -ön Előhangzó - szótövek és toldalékok kapcsolódásakor jelenhet meg - toldalék részének tekintjük - szerepe a kiejtés könnyítésében van A szavak alakrendszere - szófajokra jellemző, hogy milyen morfémakapcsolatban fordulhatnak elő - lényege, hogy az egy szótőből létrehozható szóalakok rendszert alkotnak - ez a szavak alakrendszere, más néven paradigmája - az egy rendszerbe tartozó alakok tulajdonságai nyelvtanilag megegyeznek Képző - a toldalékok első helyén áll, közvetlenül a szótő után - gyakran a szó szótári alakjának része, pl. forgat - megváltoztathatja az eredeti szó szófaját, mondatbeli szerepét és új szót hoz létre - pl. fésül – fésülködik - a képző után általában újabb képző is állhat - előtte sem jel, sem rag nem állhat, utána viszont igen - csoportosítás: - névszóból névszót képez, pl. -ász, -ész, -s, -ság, -ség, -ú, -ű, -i - névszóból igét képez, pl. -ez, -oz, -ít, -dít, -sít, - igéből névszót képez, pl. -tyú, -tyű, -ttyú, -ttyű, - igéből igét képez, pl. -at, -et, -tat, -tet, -ködik, -kodik, -kedik, -hat, -het 9. A szóelemek A szó kettős szerepe: szótári szó és szóalak - mint a szókészlet egy tagja, szótári szó – ez a nyelv alapegysége - mint a mondat egyik építőeleme, szóalak – ez a beszéd alapegysége - közlésfolyamatban tartalmaz nyelvtani szerepére utaló jelentésmozzanato(ka)t A morfémák csoportosítása alaki önállóságuk szerint - morféma: nyelv legkisebb, önálló jelentéssel bíró egysége; szavak és toldalékok - morfémakapcsolatok első helyén rendszerint a szótári szó áll; ebben a vonatkozásban ez a szótő - szabad morfémák: általában önállóan előforduló szótövek - félszabad morfémák (álszók): - csak más szótövekkel együtt előforduló szótövek - jelentésük járulékos, kiegészítő jellegű, pl. névutók, névelők - kötött morfémák: - toldalékok, ezek csak szótövekhez kapcsolva fordulnak elő - szótövek egy része, amik csak bizonyos toldalékok előtt fordulnak elő - pl. bokr, tav, hav