Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zrínyi Miklós

(1620 – 1664)

A barokk

-          szó jelentése: szabálytalan gyöngy; bonyolult, szabályoktól eltérő

-          kialakulás: ellenreformáció, a feudalizmus és a katolikus egyház megerősödése

-          társadalmi tényező a refeudalizálódás

-          nagy szerep jut a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rendnek

-          jellemzői: monumentalitás, mozgalmasság, túldíszítettség, pátosz, hatásvadászat

-          diszharmónia keresése: fény-árnyék és egyéb kontraszthatások

-          dinamizmus, a mozgások gyakran szétfeszítik az adott kereteket

-          alkotások célja a megrendítés, misztikus révület előidézése

-          a befogadó közelebb hozása Istenhez

-          erő kifejezése, a katolikus egyház tekintélyének visszanyerése

-          hierarchikus, ésszerűen, jól rendezett világ illúziója

-          irodalmi alkotásokban jellemző a bravúros tartalmi és formai megvalósítás

-          merész asszociációk, meglepő ellentétek és hasonlatok

-          virtuóz rímtechnika, bonyolult körmondatok

-          a barokk műfaj magyarországon is elterjedt

-          irodalomban fő képviselői Pázmány Péter (próza) és Zrínyi Miklós (vers)

-          ekkor épül a nagyszombati jezsuita egyetem és a kismartoni Esterházy-kastély

Életútja

-          Csáktornyán született (Horvátország), apja korán meghal, Pázmány Péter neveli

-          Habsburg-hű, vallásos, katolikus, konzervatív nevelés

-          grazi jezsuiták; bécsi, nagyszombati egyetem; 8 hónapos itáliai tanulmányút

-          1637-től Csáktornyán él, élete fő célja a török kiűzése – támadásokat indít

-          udvarnak nem tetszik, akarata ellenére I. Rákóczi György ellen kényszerítik

-          első verseit Draskovich Máriához (Viola) írja, 1646-ban házasság

-         hamarosan meghal, 1651-ben házasság Lőbl Mártával

-          tábornok, majd horvát bán, a délvidéket erősíti a török ellen

-          Tábori kis tracta – hadtudományi mű, technikai kérdésekről szól

-          Vitéz hadnagy – elmélkedések a hadvezetésről

-          független nemzeti királyságot akar – rájön, hogy az udvar ellen kell dolgoznia

-          kapcsolatok Erdéllyel, nádorrá választását a bécsi udvar megakadályozza

-          1657 Mátyás király életéről való elmélkedések – ideális nemzeti uralkodó

-          1660 Az török áfium ellen való orvosság – állandó nemzeti hadsereg szükséges

-          1663 a magyarországi hadak fővezére

-          sikeres hadjáratok, végén szégyenletes vasvári béke (1664)

-          1664 Csáktornya mellett egy felbőszült vadkan megöli

Szigeti veszedelem

Általános jellemzők

-          műfaja: barokk eposz, keletkezési ideje: 1645-46 tele

-          az első magyar nyelvű eposz, célja: erkölcsi példát mutatni a magyarságnak

-          eszköz: szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatása

-          források

-          Zrínyi igen művelt, szinte minden fellelhető forrást felhasznál az epikai hitel érdekében

-          csak Szulimán megölésénél tér el a történelmi tényektől

-          históriás énekköltészet (Tinódi), vitézi költészet (Balassi)

-          antik eposzok (Homérosz, Vergilius), európai eposzköltészet

-          wittenbergi Zrínyi-album, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem

-          mondanivaló: 3 csoport szembenállása (törökök – várvédők – többi magyar)

-          a legmagasabb erkölcsi szinten a hazaszerető, önfeláldozó várvédők állnak

-          a csatát erkölcsileg a magyarok nyerik, noha mind meghalnak (paradoxon)

-          Zrínyi célja a paradoxon feloldása, a vesztesen is győztes magyar sereg bemutatása

Téma

-          Szigetvár 1566-os ostroma, dédapjának vezetésével

-          gondolatmenet

-          a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt

-          törökök fizikailag győznek, a magyarok erkölcsileg (mennyiség – minőség)

-          várvédők erényei: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság

-          törökökből mindez hiányzik, számukra nem létezik a haza szentsége

-          új embereszmény – Zrínyi Miklós, atleta Christi, Szigetvár Hectora

-          kiváló katona, a hazaszeretet és Isten parancsai vezérlik

-          vezető típus, kiemelkedik a többiek közül – misztikus hős

Szerkezet

-          15 ének, 1566 strófa

-          3 szálon induló cselekmény

-          látomás: isteni rendelkezés az égben (török hódítás, az Úr fúriákért küld)

-          jeremiádok hangvétele: a dicső múlt után a magyarok elárulták az Istent

-          Szulimán szultán Allecto fúria által felbujtva a magyarok ellen indul

-          Allecto kritizálja a magyarságot, nem alaptalanul: „egyik az másikat gyűlölik, mint ebet”

-          Arszlán, budai pasa elhatározza, hogy Szigetvár ellen tör

-          Zrínyi és a magyar várvédők bemutatása (Zrínyi imája)

-          a támadó sereg útvonalán többféle magyar magatartással találkozunk – választási lehetőségek

-          Palotán Turi György hősiesen helytáll

-          Gyulán Kerecseni László elárulja a hazáját

-          a három szál a 3. énekben fonódik össze

-          a siklósi csatában Zrínyi foglyul ejti az „olaj-béget”

-          az első 6 ének csak bevezetés, cél: magyarok erkölcsi erejének bizonyítása

-          magyar viszonyok bemutatása, török erejének érzékeltetése

-          a költő Szulimánt is dicsőséges színben tűnteti fel, ezzel is emelve a szigeti hősök érdemét

-          epizódok láncolata

-          5. Zrínyi előkészületei, lelkesítő beszéd, eskütétel, a várvédők seregszemléje

-          6. almási ütközet Deli Vid dicsőségével

-          7. Farkasics Péter siklósi hős meghal, Zrínyi csapást mér a törökre

-          8. széthúzás a török seregen haditanácsában (Delimán, Demirhám és Rusztán)

-          9. Juranics és Radivoj segítséget próbálnak hozni, hősi halállt halnak

-          10. a törökök heves ostromot indítanak

-          11. Delimán megöli Rusztánt, elmenekül; Demirhám és Deli Vid viadala (török ármány)

-          12. zendülés a török táborban, Delimán és Cumilla érzéki szerelme, Cumilla meghal

-          13. szerelmi epizód a magyaroknál is: Deli Videt Borbála menti ki a török táborból

-          első tetőpont

-          a törökök elfogják Zrínyi segélykérő postagalambját, így nem vonulnak vissza

-          második tetőpont: az utolsó csata

-          a pokol lakói is beavatkoznak

-          Deli Vid és Demirhám egymást ölik meg

-          megoldás

-          Alderán az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására

-          Zrínyi Miklós nagy pusztítást végez, végül egy golyó öli meg

-          Szulimán az eposz szerint Zrínyi Miklós keze által esik el

-          Szigetvár elesik, de az 500 magyar várvédőt angyalok viszik a mennybe

-          isteni igazságszolgáltatás, deus ex machina

-          a végkifejlet ábrázolása barokk fény-árnyék technikával történik

Eposzi sajátosságok

-          kezdet invokációval: fohászkodás Istenhez

-          propozíció: Zrínyi majdani halála már a mű elején megjelenik

-         az olvasó így végig ennek tudatában szemlélheti a cselekményt és az alakokat

-          seregszemle: először a török, majd a magyar sereg részletes bemutatása

-         időről-időre visszatér

-          hosszú, a mű felét kitevő expozíció

-         hiányzik az in medias res kezdés

-         a végkifejletet kellően meg kell alapozni

-         a magyarok hősi erényei nem elsősorban a végső csatában domborulnak ki

-          állandó jelzők: nem jellemzőek, de előfordulnak

-         Zrínyi az utolsó énekben válik „Szigetvár Hectorává”

-          gyakori a reflexió (írói véleménynyilvánítás)

-          epikus hasonlatok elsősorban a nagy csatajelenteteknél kapnak szerepet

Forma

-          nyelvezet: göcseji nyelvjárás, sok török szó, vizuális ábrázolás, népi epika elemei

-          gazdag szókincs, sok költői eszköz, eufemisztikus ábrázolás (halál)

-          hangsúlyos verselés (4/12), néha eltérő a szótagszám